Generációs különbségek, amik problémát okozhatnak a szülő-gyerek kapcsolatban

A generációs különbségek úton-útfélen tetten érhetők, a munkahelyen és a magánéletben egyaránt. Azok, akik a “régi világ” szerint nevelkedtek sok esetben teljesen már értékrendet vallanak, mint azok, akik most élik a kamasz korukat.

Az eltérő neveltetés, illetve a világból érkező impulzusok egy teljesen más életszemléletet, gondolkodásmódot szültek, ami számos konfliktus alapjául szolgálhat a szülő-gyerek kapcsolatban.

Ezt a világban végbemenő folyamatok negatív hatásaiként szenvedjük el, ami gyakorlatilag elkerülhetetlen, legfeljebb csak az elfogadást, illetve a megfelelő kezelést tudjuk elsajátítani annak érdekében fenntartható legyen a családi békesség.

Mi jellemzi az egyes generációkat?

 

Hogy tisztán lássuk, ki melyik generációba tartozik, be kell tudnunk azonosítani a születési évszámokat:

  • Baby boomer: az 1940 és 1959 között,
  • X generáció: az 1960 és 1983 között,
  • Y generáció: az 1984 és 1994 között,
  • Z generáció: az 1995 és 2009 között,
  • Alfa generáció: a 2010 után született emberek.
  1. Baby boomer

A Baby boomer-eket építőknek vagy veteránoknak is szokás hívni. Ők azok, akik meglehetősen szigorú szabályok között nevelkedtek, akik a szüleik felé maximális engedelmességet tanúsítottak.

Számukra nem volt más lehetőség, csak teljesíteni a “felettesük” akaratát, hiszen jól tudták, büntetés jár az ellenszegülésért. Érzelmeiket, gondolataikat sokszor magukba fojtották, úgy tartották, hogy a “jó ember” mindent eltűr.

A kemény munka hozzátartozott a mindennapjaikhoz, fel sem merült bennük, hogy az életüket kényelmesebben, boldogabban is élhetnék. Ha mégis, akkor rendszerint elnyomták magukban az erre irányuló vágyaikat. A digitális vívmányok használatától teljes mértékben elzárkóznak

  1. X generáció

A X generáció tagjai a lázadók, akiket ugyan szigorúan neveltek, de ugyanezt már nem akarták tovább vinni.

Ők azok, akik először nyitottak az újfajta gondolkodás felé, akik már lehetségesnek tartottak egy másfajta életet, amiben az embernek nem kell belefeszülnie a szabályokba, a kemény, áldozatos munkába.

A neveltetésük miatt fiatalon még viaskodtak magukkal bizonyos témákat illetően, idővel azonban ezeket is maguk mögött hagyták. A digitális kor vívmányait nem tartják ördögtől való dolognak, sőt, mi több ők is rendszeresen használják.

  1. Y generáció

Az Y generáció tagjai a forradalom élvezői, akik már egy sokkal szabadabb, nyitottabb világban nőttek fel, ahol nem kellett alkalmazkodniuk a szüleik által írt szabályokhoz, ahol nem kell követni a generációs sémákat.

Az ő fiatalkorukban kelt szárnyra a tudatos gondolkodás, ami megerősítette bennük a hitet, hogy mindig van más lehetőség, hogy csak hinni kell benne, tenni kell érte és a célok, álmok megvalósulnak.

Ők már sokkal önzőbbek, mint a szüleik, nem hajlandóan feláldozni a saját lólétüket azért, hogy teljesítsék a kötelességeiket. A digitális kor vívmányait nélkülözhetetlennek tartják, tudatosan használják nem csak a szabadidejükben, hanem a munkájukban is használják.

  1. Z generáció

A Z generáció tagjai a digitális világ bennszülöttei, akiknek a mindennapjait nagymértékben meghatározzák az interneten keresztül érkező impulzusok. Ők azok, akik számára teljes mértékben kinyílt a világ, akik számára nincs lehetetlen.

Sok esetben a kényelmet helyezik előtérbe, hajlamosak a celebek, sztárok által közvetített luxus élet majmolására, követésére. Az elődeik által felállított, tisztelt értékrendeket teljes mértékben elutasítják, ők azok, akik már egy teljesen új, modern világ szülöttei.

A digitális kor vívmányainak létezését természetesnek veszik, az életük szerves részének tartják.

A 21. század, a felvilágosult gondolkodás kora

Az évek előrehaladásával az emberek gondolkodásmódja szép lassan átalakult, melynek hatására új értékrendek születtek. Ez már önmagában rengeteg konfliktus forrásaként szolgál, ami főként a mai gyerekek szülei, illetve nagyszülei közötti kapcsolatban mutatkozik meg.

Az Y generáció szülöttei már sokkal szabadabban gondolkodnak, ami egyet jelent azzal, hogy könnyebben mondanak nemet bizonyos dolgokra, illetve a döntéseik meghozásakor sokkal inkább a saját érdekeiket tartják szem előtt.

Ez problémát jelenthet például akkor, amikor ők azt választják, hogy a szüleiket idősek otthonában helyezik el, amikor szükségessé válik a folyamatos gondozás, ápolás, holott ezt a felmenőik önző, esetlegesen elítélendő megnyilvánulásnak tartja.

Emellett persze rengeteg más példát is fel lehet hozni, amikor arról van szó, hogy az Y generáció tagjai nem tesznek meg valamit kizárólag azért, mert muszáj, e helyett inkább a személyes jólétüket szem előtt tartva egy nem feltétlenül megszokott, széles körben elfogadott alternatívát választanak.


Ugyanez a gondolkodásbeli eltérés mutatkozhat meg a gyermeknevelés tekintetében is. A nagyszülők még ragaszkodnak a régi, jól bevált módszerekhez, míg a most fiatal szülők inkább már a modernebb gyereknevelési technikákhoz húznak.

Tipikus példa erre a rácsos babaágy kontra rács nélküli játszószőnyegek használata. Egy újfajta elgondolás szerint a gyerekeket tudat alatt feszélyez a zárt közeg, mert a mozgásterük lekorlátozását jelképezi, ezt pedig a mai, felvilágosult világban negatívumként értelmezünk.

Míg régebben a szülőknek kevesebb lehetőség, tudás állt rendelkezésre a gyermekneveléshez, addig most komplett tudástárat tehetnek magukévá, illetve beszerezhetnek minden szükséges eszközt, például készségfejlesztő játékokat, amik hatékonyan segítik a tudatos gyermeknevelést.

A digitalizáció fejlődésének hatásai

A digitalizáció fejlődése is a generációs konfliktusok alapjául szolgálnak, melyek a mai gyerekek és szüleik között ütköznek ki. A kamaszok rengeteg időt töltenek az interneten, adott esetben nem nekik való, felnőtt tartalmakat néznek, olvasnak, luxus életet élő celebek életét követik, illetve vadidegenekkel tartanak kapcsolatot a chat felületeken keresztül, aminek szintén sok negatív következménye lehet.

Ha ez önmaguktól nem is jut eszükbe, akkor az iskolában az osztálytársak, barátok hatására teszik meg azért, hogy befogadják, a társaság teljes értékű tagjának tartsák őket.

Ennek érdekében akár arra is hajlandóak lehetnek, hogy ellenszegüljenek a szüleik kérésének, hogy lázadjanak és nemet mondjanak az instrukcióiknak. Az internetezés mérséklésére, beszüntetésére tett erőszakos kísérletek hatására még nagyobb szakadék alakulhat ki szülő és gyermek között, melyek áthidalása újabb problémákat szülhet.

A hosszas együttélés okozta nehézségek

Mivel a Y generáció szülöttei már sokkal később állnak a lábukra, mint elődeik, ezért jellemzően sokkal tovább maradnak a szülő házban. A generációk együttélése szintén egy nagy konfliktus forrás lehet, hiszen az eltérő gondolkodásmódból, életszemléletből fakadó különbözőségek a mindennapos, aprócseprő dolgokban (pl. rendrakás) is megnyilvánulhatnak.

A dologra rátesz még egy lapáttal, hogy a mai huszonévesek kényelmes munkára vágynak, a sikerek elérése érdekében nem hajlandóak keményen dolgozni. A külvilágból érkező impulzusok hatására vonzónak éreznek olyan újfajta foglalkozásokat, mint amilyen például az influencerkedés.

A szüleik azonban ezt a fajta gondolkodást elítélik, az ő értékrendjük szerint a fiatalok által vágyott, megvalósított életmód felelőtlen, pazarló és valódi értékektől mentes.

Néha csak egy kis türelem, rugalmasság és nézőpontváltás kell

A generációk közötti konfliktusokat sok esetben nehéz elfogadni, ugyanakkor fontos, hogy türelmesek legyünk egymással, hogy belehelyezkedjünk a másik szemszögébe, hogy megértsük a másik gondolkodását érzelemvilágát.

Úgy viszonyuljunk a gyermekeinkhez, szüleinkhez, ahogy mi is elvárjuk tőlük: próbáljuk megérteni őket, legyünk rugalmasak és olyan megoldásra törekedjünk, ami nekünk is, nekik is jó ahelyett, hogy mindenáron rájuk akarnánk erőltetni az akaratunkat.

A problémák kezelésében segítséget nyújthatnak a különböző konfliktuskezelési technikák, végső esetben pedig szakember segítségét is kérhetjük annak érdekében, hogy meg tudjuk őrizni a családi harmóniát.