Boldog Újévet előtt sértetlenül átvészelt Szilvesztert!

szilveszter

Az év vége az esztendő egyik legmegosztóbb időszaka. Van, aki várja már, hogy kicsit kiengedhesse a fáradt olajat, s hivatalos keretek között is elengedhesse a gyeplőt. Megint más feszélyezve érzi magát, a mondhatni “kötelező jellegűen ajánlott” bulizás miatt. Vagy azért, mert nincs igazán lehetőség a megvalósításra, vagy azért, mert egyszerűen nem akar tapsra kikapcsolódni. Ezek a dilemmák, azonban konkrétan eltörpülnek azon probléma mellett, amit a kutyások élnek meg ebben a periódusban. De általánosabb érvényűen is fogalmazhatunk, hiszen a házi kedvenceket tartóknak óriási kihívásokkal jár együtt ez az időszak. Ugyan csak szűk 48 óráról van szó, már ami a Szilveszteri őrületet illeti, ám ez a két nap örökkévalóságnak tűnhet. Főleg akkor, ha félelem, bizonytalanság és aggodalom övezi. Még jó, hogy tudatos rákészüléssel a terhek nagymértékben enyhíthetőek. Igaz, vélhetően még mindezek mellett sem válik az Újév köszöntése családilag rajongott ünnepé, de legalább a kibírható, túlvészelhető skatulyába zárható.

Mi a probléma a szilveszterezéssel?

Alapjáraton semmi. Régi hagyományokra vezethető vissza az óév búcsúztatásának szokása. Egykor a fény születését (téli napforduló) azzal koronázták meg, hogy az új évbe átlépésnél elengedték mindazt a nehézséget, amit a vállaikra vettek, s egyúttal üdvözölték a szebb, jobb jövőt. Ünnepelték az eljövendőt és búcsúztatták mindazt, amit nem kívántak magukkal cipelni tovább. Napjainkra ugyan az alap elv, elgondolás nem változott, de azért eléggé átment az egész szertartás ereszd el a hajamat tombolásba. Ennek az egyik legékesebb bizonyítéka a tűzijátékok, petárdák elterjedése. Kis érdekesség, hogy a tradíciókban is megjelentek a fénnyel, hanggal járó hatások, amikkel a nem kívánatos szellemeket próbálták távol tartani.

Szóval a hangos zene, az illuminált állapot, és a pirotechnikai eszközök jóformán kivétel nélkül teret és helyet kapnak ebben a két napban. Természetesen kivételek mindig akadnak, de az általános kép reálisan így rajzolható le.

Na, és hogy visszacsatoljunk az eredeti, kiindulási ponthoz: az a gond mindezzel, hogy egyrészt eléggé féktelenül zajlanak sokszor az események, a törvényi szabályozások ellenére is. Másrészt a pirotechnika fejlődésével olyan komplett szettek kerülhetnek nem biztos kezekbe, amik finoman szólva is balesetveszélyesek. Ráadásul nyilván minél hangosabbak, és látványosabbak, annál “jobbak”. Harmadrészt ez az a felfordulás, ami megszokhatatlan a házi állatok számára. Egyszerűen nem tudják mire vélni az egészet, érthető módon rettegnek a beállt helyzettől, s mivel csak ritkán tapasztalnak hasonló földindulást, ezért abszolút képtelenek tolerálni azt.

Persze a reakciók széles palettán mozognak. Vannak kutyák, akik érdeklődve figyelik az emberi ünneplés lenyomatait és nem különösebben érdeklődnek. Ez főleg az erős idegrendszerű ebekről mondható el. Aztán akadnak négylábúak, akik teljesen sokkos állapotba hergelik magukat, habzik a szájuk, agresszívvá válnak, és nem vágynak másra, mint a menekülésre. Ekkor fordulhat elő, az az Újévkor tömeges jelenség, hogy a nem kellően megerősített kerítéseken áttörve a halálra rémült áldozatok világgá futnak. S nem egyszer az autók kerekei alatt végzik, vagy végképp eltévednek. Egyik forgatókönyv szörnyűbb, mint a másik.

A két szélsőség között ezernyi árnyalat húzódik. Egy, azonban biztos. A legelső, semlegesen vagy éppen pozitívan megnyilvánuló kutyák kategóriája a legnéptelenebb. Mert a legtöbb kis kedvencnek idegen az a felhajtás, ami zajlik. S mindenképpen érdemes külön megemlíteni, hogy ez a cicákról is elmondható. Sőt még a kisebb állatok például hörcsögök, tengerimalacok, csincsillák is megérzik a környezetben bekövetkező markáns átalakulást. Pláne, ha ez erős fény- és hanghatásokkal jár együtt. Márpedig úgy tűnik Szilveszterkor ez az egyik lényeg. Hogy minél zajosabb és látványosabb legyen az ünnep.

Az egyik legfontosabb teendő: a baj megelőzése!

Az óév ingerekben gazdag búcsúztatása egyetlen szempontból pozitív. Hogy tervezhető. Pontosan tudható, hogy mitől-meddig tart az őrület, s már jó előre kitalálhatóak azok a gyakorlati lépések, amik a preventív cselekvés alapjául szolgálhatnak.

Ma már vény nélkül is kaphatóak az állatos boltokban olyan nyugtató készítmények, amik mellékhatások nélkül, kockázatmentesen alkalmazhatóak. Néhány órával a zajongás kezdete előtt érdemes beadni a gyógyszert, ami így, éppen időben kezd el hatni. Az erősebb alternatívák nagyrészt vénykötelesek, de állatorvos ajánlásával könnyedén beszerezhetőek. Mert van az a szint, amikor ténylegesen nincsen más út. Még mindig jobb egynéhány óra kábultság, mint egy epilepsziás roham, vagy sokkos állapot.

Ha ennyire nem rossz a helyzet, akkor sem ildomos félvállról venni ezt az egészet. Egyrészt a kinti kutyusoknak, cicáknak jó ötlet szabaddá tenni a garázst, a pincét, vagy egyenesen a ház belsejét, hogyha úgy alakul könnyedén el tudjanak rejtőzni, átvészelve a legrázósabb időszakokat. A kerítés megerősítése nemcsak ebben a periódusban fontos. Mindig és mindenkor cél a maradéktalan biztonság megteremtése, márpedig ennek egyik kulcsmomentuma a kinti terep biztosítása. Ha a kerítés kikezdhetetlen, akkor az ijedelemtől felerősödött kedvencek nem juthatnak ki a veszélyeket tartogató nagyvilágba.

Viszont az igazság az, hogyha a szeretett négylábúról minden kétséget kizáróan tudható, hogy fél, retteg, pánikol, akkor a legbiztosabb megoldás, ha családi körben, a számára fontos emberek közelségében töltheti el a legvadabb órákat. Ildomos a lakásban is kialakítani egy olyan kuckót, ahova szükség esetén elbújhat. A tévé, zene felerősítése is jó taktika, mert így a kívülről érkező ijesztő zajok elnyomhatóak. Természetesen az állati hallás jóval érzékenyebb és kifinomultabb annál, mintsem hogy egy hangosabban szóló televízió, vagy zeneszám eltompíthatná. De azért a semminél sokkal többet jelent ez a módszer.

Az együttlét gyógyító erejű, kivéve, ha a félelem antiszociális viselkedést hoz felszínre. Ilyenkor az erőltetés semmiképpen sem járandó ösvény. A legjobb hagyni, had bújjon el, és nem zaklatni. Ha jól reagál a simogatásra, akkor az jöhet, de előfordulhat, hogy az érintést sem tolerálja. Semmi gond. Nem kell mellre szívni a reakciót, hiszen ekkor az ösztönök veszik át az irányítást.

Ha se félelem, se más, akkor jöhet a közös bulizás?

Igen. De. És itt a “de” kulcsfontosságú, komoly jelentőséggel bír. Mert egyetlen egy túltolt reakció elegendő ahhoz, hogy boruljon a bili. Mégpedig végképp. Nem kell az idegeknek többször túlfeszülniük ahhoz, hogy az élmény maradandóvá váljon. Egy, előre nem tervezett villanás, közelben durranó petárda, kiszámíthatatlan esemény és vége. Vége a nyugalomnak, a békének, a közös kikapcsolódásnak.

Úgyhogy igen, jöhet az együtt eltöltött óév búcsúztatás, viszont ildomos óvatosra venni a figurát. Ezzel a tudatos hozzáállással sem védhetőek ki egy az egyben a váratlan fejlemények, de azért az esélyük minimálisra csökkenthető. Nem jó ötlet letesztelni a kutyusok tűrőképességét, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy egy rossz emlék életre szóló változásokat generálhat.

Még mire érdemes odafigyelni az újév felé kacsintgatás időszakában?

Az ünneplés részét képezik a szabadtéri programok, ahol hogy-hogy nem a legtöbbször üvegszilánkok garmada hirdeti a szórakozás nyomát. Sétáltatáskor elengedhetetlen az odafigyelés, és akár az érintett helyszínek teljes likvidálása. Általában elsején a közterületek takarítása megtörténik.

A séták időpontjait jó ötlet úgy alakítani, hogy az utolsó kimozdulás még az őrület kezdete előtt lemenjen. S az első jöhet hajnalban, amikor az utolsó, kitartó ünneplők is nyugovóra tértek.

A családi, baráti találkozásokat kísérő ital és étel fergeteg a legtöbb kis kedvenc érdeklődését is felkelti. Úgyhogy megtérülő stratégia résen lenni, mert a sörözés-borozás-pezsgőzés nem kutyának való program. És a különböző chipsek, rágcsák és nassok sem ebfogakra születtek.

Éberséggel és kellő türelemmel a Szilveszter nemcsak túlélhetővé varázsolható, hanem még élvezhetővé is válhat.