Íme a teendők listája, ha kiskutya érkezik a házhoz! – I. rész

kiskutya érkezik

Az új családtag megérkezése olyan öröm, ami nehezen felülmúlható. Ha már éltél át hasonlót, akkor pontosan ismered az izgatottság-izgalom érzéseit, és a várakozást. Ha pedig most jött el az idő arra, hogy egy négylábú társsal gazdagodj, akkor bizonyára a gyomrodban érzékeled az esemény súlyát. Úgyhogy adunk egy kis feladatot, ami félig-meddig képes elterelni a figyelmedet – így gyorsabban telnek a napok, míg elérkezik a ti időtök. Tehát a kihívás “csak”annyi, hogy a kis kópé betoppanására érdemes felkészülni, és nemcsak érzelmi szinten. A bevásárló lista nem tekinthető rövidnek, főleg ha még járatlan vagy a témában. Szóval próbáljuk helyetted is kimazsolázni azokat a tételeket, amiket nem ildomos kihagynod a hiánytalan ráhangolódás érdekében.

Kezdődhet a tereprendezés?

Ha már volt kiskutyád, vagy épp jelenleg is egy kutató, rágó kedvű kedvenccel élsz együtt, akkor számodra az alábbi sorok nem fognak túl sok újdonsággal szolgálni. Ám ha most csöppensz bele ebbe a szőrös-nyálas és imádni való világba, akkor indulhat a jegyzetelés!

Kinti vagy benti kutyus? Az első kérdés, amire amúgy a válasz a legtöbbször az idő folyamán jócskán átalakul. Mert kezdetben sokan rettentően elkötelezettek amellett, hogy lakásban kutyának helye nincsen, úgyhogy marad az udvar. Ám ahogy a szeretni való négylábú megérkezik, és bájos pillantásával rámered a szigor forrására hamar megtörik a jég, s a kintre szánt eb benti kutyává változik. Ha lakásban élsz, akkor nyilván ez a részlet nem érdekes a számodra. Na, de miután eldőlt, hogy elvileg hol a helye a kis jövevénynek kezdődhet a terepszemle, és a rendezkedés.

Mert hogy nem meglepő módon a kiskutya rág, és kotor, és kutat, és játszik, és nem szobatiszta. Eleinte. Többnyire. Aztán persze viszonylag tempósan alakulnak át a dolgok, de ettől még a felkészülés elengedhetetlen. A kábeleket, zsinórokat és egyéb kényes, különösen veszélyes holmikat a legjobb elzárni, elkeríteni, eldugni. A legjobb, ha az új lakó meg sem pillantja a csábítás tárgyát. Mert ha mégis észreveszi, hogy valami izgalmas fityeg a szekrényben vagy a fal mögött, akkor bizony rászánhatja az erejét, idejét arra, hogy a több ismeretlenes egyenletet megoldottnak nyilvánítsa. S ez a forgatókönyv nemcsak, hogy bosszúságot okot adó végeredménnyel zárulhat, de akár még a kópé épségének kockáztatása is fennállhat. Szóval úgy taktikus végignézni a szobákon, mintha egy kíváncsi gyerkőc szemével tennéd mindezt. Ami érdekesnek tűnik, az jobb, ha fedezékbe vonul.

fotócredit: pixabay free licence

Vannak természetesen olyan berendezési tárgyak, amiket esélytelen eldugni, mert így konkrétan az élettér lényegét veszítené. Az ágy, az asztal vagy a szekrénysor hozzátartoznak az összképhez. Evidens, hogy jó mindent megtenni a védelmükben, ám ezt a problémát előrelátóan nem igazán lehet orvosolni. Akut szituációban, a tett helyszínén, azonban pazarul demonstrálható, hogy mi a probléma azzal, ha a kiskutya a fogait a huzaton próbálgatja.

Minden darabokra hulló, szöszmötölő és pikkpakk szétszedhető plüsst és egyéb figurát jobb elmenekíteni, mert ezekre szinte kivétel nélkül az összes növendék eb ugrik. Meg harap, és cincál. Mert hogy játékszernek tekintik őket, amivel egyébként nyilván nem is tévednek akkorát. Csak azt a kis apróságot felejtik el, hogy nem éppen az ő játékuk. Vagy ha eszükbe is jut, akkor ezt a kérdéskört félreteszik és engednek a csábításnak.

A piacon kapható többféle riasztó spray, melyek arra hivatottak, hogy egyes tereket ilyen módon el tudj zárni. Az már más tészta, hogy vajon mennyire működőképes a rendszer? A tapasztalatok nagyon változatosak. Van, akinek egy az egyben bevált a technika, megint más semmiféle eredményt nem vett észre. Kicsit olyan ez, mint a szobatisztaságra nevelő csepp. Ahány kiskutyás, annyi eredmény. Szóval egy próbát feltétlenül megér, de jó, ha nem táplálsz az igyekezethez túlzott elvárásokat, így nem érhetnek csalódások.

Ha kiskutyás szemmel kellően unalmassá változtattad a környezetet, akkor jöhetnek az olyan kicsinységnek tűnő, de lényeges mozzanatok, mint az egyes helyszínek megálmodása. Hova kerül a fekhely? A játékos doboz? Hol zajlik majd az etetés? Az ivótál hova tehető le fixen, anélkül hogy téged zavarna? Kérdések, amikre nagyrészt csak és kizárólag te ismerheted a feleleteket. Azért mondjuk azt, hogy nagyrészt, mert a fekhely elhelyezése kicsit kilóg a sorból. A kutyák nagyon érzékenyek a környezeti hatásokra, éppen ezért ha egy adott hellyel nem szimpatizálnak, akkor simán váltanak. Jobb esetben a padló egy másik csücskét találják meg, rosszabb verzióban a kanapét, francia ágyat vagy fotelt szúrják ki maguknak. Tehát ebben a kérdésben jó, ha némi nyitottságot és rugalmasságot képviselsz. Az egyértelmű, hogy az ágyelfoglalás nem opció, tehát ha kedvenced valamiért nem szimpatizál aktuális helyével, akkor próbálj meg másban gondolkodni, előbb-utóbb tutira megtaláljátok a közös nevezőt, ami történetesen nem a franciaágy.

Az itatótál elhelyezésénél célszerű arra törekedni, hogy a kijelölt hely idővel se változzon. Az ivóvíz folyamatos biztosításának elengedhetetlen feltétele a változatlan “forrás”. Ami akkor optimális, ha téged nem akadályoz a napi rutinban és feladatokban. Kutyusod úgyis hamar megszokja, hogy hol lelheti meg a szomját oltó enyhülést.

A szomszédok értesítése ugyan aktuálisan nem törvényi előírás, de ha a viszonyt nem szeretnéd iszonnyá változtatni, akkor érdemes megejteni. Nyilván nem engedélykérésről van szó, egyszerű udvariassági kör. Így akár azt is elmondhatod egy szusszal, hogy a kutyus önkényes etetése – például nem a legjobb ötlet. Olykor ezeket a kutyás szemmel alapvető dolgokat jó kihangsúlyozni a jövőbeli félreértések elkerülésének érdekében.

Így nagyjából a tereprendezés meg is történik, tehát jöhet a következő lépés.

Irány a bolt, s a bőség zavara!

Kezdő gazdiként könnyen beleeshetsz abba a hibába, hogy a választék elvarázsol. Mondjuk ágyat szeretnél venni, de meglátod a ruhákat, vagy játékokat és máris lőttek a koncentrációnak. Persze nem tilos az ide-oda csapongás, de kifizetődő ötlet, mind a pénztárcád, mind a hatékonyság szempontjából egyfajta sorrendet követni. Úgyhogy a listaírás bár eléggé idejét múlt technikának tűnik, mégis csodákra képes.

Ahhoz, hogy a lista követhetővé váljon és az állatos bolt kínálata ne rabolja el a figyelmedet érdemes tisztázni az egyes tételek közötti sorrendiséget. Mi az, ami a legfontosabb, és mi az, ami várhat?

Sokan a kaját jelölik meg, mint kiinduló pontot. Ez érthető természetesen, ugyanakkor bonyolult kérdés kitalálni a tutit, úgyhogy összetettsége miatt mi később foglalkozunk vele. Ráadásul nem egyszer a kiskutya olyan helyről érkezik, ahonnan a konkrét, etetésre vonatkozó utasítások sem maradnak el. Az esetek jelentékeny százalékában ekkor az is kiderül, hogy az apróság jelenleg mit eszik, s ha azt történetesen szereti, akkor nem érdemes váltani.

Az optimális fekhely a nyugodt álmok, pihentető alvások – s ezzel együtt a családi béke megalapozója. Szóval a kiválasztása nem annyiból áll, hogy mekkora az ideális szélesség, hosszúság, magasság. Nyilván ezek a paraméterek is roppantul lényegesek, de azért bőven akad még mire odafigyelni.

Számtalan kelléknél felmerülhet az a kérdés, hogy van-e értelme kisméretűt venni, vagy jó taktika-e azonnal a jövendőbeli felnőtt lét méreteivel kalkulálni? Ez a felvetés megjelenik a tálaknál, a pórázoknál, sőt még a játékoknál is. Azaz nem felesleges körbejárni a kérdést, hogy végül tisztává váljon a kép.

Akkor most hogyan tovább?

Láthatod a fent megemlített dilemmákból, amik amúgy legfeljebb csak a jéghegy csúcsát alkotják, hogy bőségesen akad még miről beszélni. Pontosan ezért, hogy egyetlen lényeges információ se vesszen el a süllyesztőbe, a következő cikkekben részletesen kitárgyaljuk őket. Így reméljük minden felmerülő kérdésedre választ kaphatsz, s a lehető legfelkészültebb, legnyugodtabb, legörömtelibb módon fogadhatod várva-várt kedvencedet. Aki valószínűleg már alig várja, hogy mancsaival végérvényesen végig gyalogoljon a szíveden.