Málta nemzeti kincse elpirulásban is verhetetlen

Ki hallott már olyat, hogy egy kutyus képes elpirulni? Valószínűleg nem sokan. Hiszen ez a jelenség finoman szólva sem nevezhető tömegesnek. Konkrétan a fáraókutya az a fajta, ami erre, az emberek körében szokványos, a kutyák világában példátlan reakcióra képes. Mivel nem rendelkezik sötét pigmentekkel, ezért aztán az orrán és a fülén rózsaszín foltok jelennek meg akkor, amikor szívből örül, izgatott, boldog. Ez a bájos jelenség önmagában különlegessé, utánozhatatlanná és egyedivé varázsolja, pedig valódi jellemének ez csak egyetlen egy, aprócska részlete.

A fáraókutya gondolkodóba ejtette a fajta eredetét vizsgálókat

A fajta életében akad egy dilemma, amire persze releváns válasz valószínűleg nem létezik. A kérdés úgy hangzik, hogy az ősi kinézetű kutya tényleg a fáraók korából származik, vagy sokkalta inkább egy, az ősökre ténylegesen roppantul hajazó fajta modern megtestesülése? Végül is nincsen túl nagy jelentősége annak, hogy melyik felelet az igaz, ám mégis sokan évtizedek óta kutatják a bizonyítékokat.

Az biztos, azonban hogy ezt a rendkívüli fajtát nyúlvadászatra tenyésztették, mégpedig nem is akármilyen minőségű munkavégzésre. Az egyik legkedveltebb állati technika ezen a területen, hogy a nyúl üregébe egy vadászgörényt küldenek be, nyakában csengővel. Na nem azért, hogy kedvesen bekopogtasson, becsengessen a gyanútlanul várakozó tapsi fülesek üregébe, hanem hogy a hangjelzéssel utat mutathasson a nyomában loholó ebnek, akinek a hallása olyan kifejlett, hogy semmiféle nehézséget nem jelent a csengőszó követése. Elképzelni sem semmi ezt a helyzetet, hát még látni megvalósulni a gyakorlatban. Az biztos, hogy ez a fajta nem vall szégyent akkor, amikor a nyuszik elejtése a tét.

 

Egy cseppet sem túltenyésztett fajta. Olyannyira nem, hogy jobbára csak Máltán fedezhető fel, s ezt sokan kifogásolják. Na nem mintha nem lenne jó helye a szülőhazájában. Viszont az ottani vadászok hajlamosak nagyon erősen megrostálni az almokat. Pedig attól még, hogy egy kölyök első pillantásra nem tűnik vadászó zseninek, még nagyon is sok értékkel büszkélkedhet. Akik lazábban kezelik ezt a problémát úgy gondolják, hogy nincs mitől félni, ugyanis bőven akad fáraókutya Máltán, csak a példányok nincsenek regisztrálva, nyomon követve. Az igazság tehát valahol odaát van, de az biztos, hogy nem véletlenül kerül egy kölyök annyiba, amennyibe.

Milyen a pofapirítóan vonzó közös élet?

A fáraókutya megismerésre méltó jellemmel büszkélkedik. Rendkívül okos, éber, szeretettel teli fajta, aki ragaszkodik a szeretteihez, és tűzön-vízen keresztül kitart a szerettei mellett. Konkrétan élvezi a gazdija közelségét, de ezzel együtt nem túlságosan tapadós, erőszakos, levakarhatatlan. Az intelligenciája kimagasló, ami abban is megnyilvánul, hogy könnyen tanul, sajátít el új készségeket. Az idegeneket nem különösebben szívleli, viszont egy kicsit sem agresszív, pusztán tartózkodó. De ha látja, hogy a gazdival és a “vendéggel” minden rendben, akkor gyorsan feloldódik.

Kifejezetten szeret jelezni, ami az esetében ugatást jelent. Minden érdekes a számára, így aztán a legkisebb változásokat is hangadással kíséri. Ugyanakkor amennyire jó jelzőkutya annyira nem alkalmas házőrző feladatok teljesítésére.

Jóindulatánál csak kiegyensúlyozottsága a jellemzőbb rá, miközben a nyugodtság sem áll távol tőle. Kedvesség árad minden egyes reakciójából. Bár békés eb, de ez nem azt jelenti, hogy nem szeret pörögni, játszani, kikapcsolódni. Sőt! Nemcsak, hogy szeret maximálisan igényli is mindezt!

Aktivitásához bátorság és kitartás társul, ami kétségtelenül vonzó kombináció. A kérdés már csak az, hogy mindez miként hasznosítható a hétköznapokban? Természetesen főleg a vadászatban, de azért erre az igény manapság már Máltán sem annyira jelentős, mint mondjuk évtizedekkel ezelőtt. Nagyszerű felfogásának köszönhetően ellenben gyakorlatilag bármilyen tanulási folyamatba bevonható, miközben örömmel csatlakozik a kimozdulással együtt járó programokhoz, mint fáradhatatlan társ.

A fáraókutya nem szereti a hideget?

Nem, úgyhogy éppen ezért nem jó ötlet kizárólagosan kertben tartani. Még nyáron hagyján, de az őszi, téli időszak számára nem a tolerálható periódusok közé tartozik. Természetesen a “vegyes” megoldás tökéletes, miszerint bent és kint is él. A lényeg, hogy ő maga választhassa meg, hogy mikor-hol komfortosabb számára a környezet.

A teret, s vele együtt a fizikai kimozdulásokat ellenben nagymértékben igényli, mondhatni nem élet az élete aktivitás nélkül. Napi egy óra séta meg sem kottyan neki, szóval azért ahhoz, hogy jól érezhesse magát sokkal többet kell beletenni a közös időtöltés “zsákjába”, mint kevésbé mozgásigényes fajták esetén. De megéri. Hiszen értelmes, engedelmes, mindenkor hűséges hozzáállásával bearanyozhatja a szürke hétköznapokat. Az apportírozás, labdázás kifejezetten közel áll a szívéhez, ráadásul eleve óriási boldogságot érez, ha rohanás közben loboghatnak a fülei. A gazdi mellett is szívesen kocog, üget. De póráz nélkül kicsit sem jó ötlet sétáltatni, pláne nyílt, erdei terepen. Az ösztönei ugyanis roppantul erősek. A vadászvér benne buzog, így aztán pillanatok alatt képes az orra által diktált irányba eredni. Ami nem biztos, hogy mindig célravezető. Sőt!

A kisebb háziállatokban logikusan a prédát, a zsákmányt látja. Kezdetben. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen mindez a vadászmúltra vezethető vissza. Ám beletörődni nem kell ebbe a szituációba, létezik ugyanis barátságos, együtt élésre sarkalló megoldás. A kölyök fáraókutyát ildomos minél korábban alaposan összeismertetni a nálánál kisebb házi kedvencekkel. Így aztán könnyedén kialakulhat egy olyan kép, ami már nem az elejtésről, a vadászatról, a zsákmányszerzésről, hanem az euforikus közös élet eshetőségéről szól.

A gyermekeket az első pillanatól kezdve örömmel fogadja, és boldogan hancúrozik velük. Megbízhatósága ezekben a pillanatokban is tetten érhető, lévén intelligensen adja át magát a játék hevének.

Az egészsége stabil, ami egyébként nagy valószínűség szerint annak is köszönhető, hogy a fajtát még egyszer sem fenyegette a túltenyésztés réme. Így aztán megőrizhette azokat az egészségügyi kvalitásait, amiknek kimagaslóan jó állapotát köszönheti. Ettől függetlenül természetesen a szemek, fülek, fogak rendszeres vizsgálata mindenképpen kifizetődő ötlet.

Ki az, akinek a fáraókutya az “igazi”?

Egyrészt, bár nyilván nem ez az az érv, ami rajongás esetén mérvadó, de az anyagiakkal mindenképpen érdemes számolni. Ez nem az a fajta, amihez olcsón és könnyen hozzá lehet jutni. Igaz megjegyezzük, hogy a túlságosan pénztárcakímélő ügyletek sohasem túlzottan bizalomgerjesztőek. Másrészt, ha a kiadások rendben vannak, akkor az időgazdálkodást célszerű közelebbről is megvizsgálni. A fáraókutya ugyanis igényli a mozgást és a foglalkoztatást. Nem lehet elégszer kihangsúlyozni, hogy itt nem csupán fizikai lemerítésről van szó, hanem a mentális képességek kihasználásáról is. Ha ez a kettő nincsen egyensúlyban egymással, akkor a fáraókutya elfoglaltság után néz. Ami pedig, mint ahogy arra célozgattunk is már, nem feltétlenül határozottan gazdibarát fordulat. Harmadrészt mivel önállóságra vágyik és kifejezetten okos, így az esetében a konzekvens nevelés nem az a valami, ami ha összejön jó, de ha nem sikerül akkor is minden rendben van. Ha a következetesség nem része a közös életnek annak bizony komolyan fejtörést okozó következményei lehetnek, mert ez a fajta pillanatok alatt képes a gazdi fejére nőni!

Ám, ha minden körülmény stimmel, akkor a boldogságra okot adó, szereteten, hűségen alapuló közös élet borítékolható!