Most kitálalunk: jöjjenek a legjobb papagájetetési tippek!
A papagájok táplálásával kapcsolatban még mindig akadnak téves információk a köztudatban. Érdemes alaposan körbejárni ezt a kérdést, mert nem meglepő módon a szárnyas népség tagjainak nem minden való a fogára. Pontosabban a csőrébe. Viszont akadnak olyan mennyei mannák, amiket kivétel nélkül csípnek, de mégsem kaphatják nap, mint nap. Szóval megpróbálunk kivezetni az optimális táplálás tévútjainak labirintusából.
Magkeverék mindig és mindenkor?
A magkeveréken tartott papagájok etetésénél érdemes egy “aranyszámot” szem előtt tartani. A napi eleségnek jó, ha nem haladja meg a 60%-át a magok mennyisége. Sokan gondolják úgy, hogy a táplálás kimerül annyiban, hogy egy jó adag magot szórnak a kalitkába és ennyi. Ám a nagyon egysíkú ellátás akár megbetegedésekhez is vezethet. Az sem mindegy, hogy pontosan milyen magokból áll össze a hintett keverék? Minél változatosabb, annál jobb.
Néha a méret a lényeg, s ezt a szabályt a papagájok is erősítik. Ha ugyanis különböző méretű magokat állítasz össze eleség gyanánt, akkor a válogatósabb példányok (csak úgy szólunk, hogy a legtöbb szárnyas ebbe a kategóriába tartozik) kiszemezgetik a nekik tetsző darabokat. A többieket pedig hagyják parlagon heverni. Nem egyszer ennek nem az az oka, hogy a kiszelektált magok ízvilága nem a csőrükre való. Egyszerűen az eltérő nagyságú variációk közül kiválogatják azt, ami aktuálisan számukra a legszimpatikusabb.
Szerencsére ezt a szemezgetést megelőzheted azzal az egyszerűen nagyszerű trükkel, ha szétválogatod az egyes magtípusokat és gyakorlatilag méretenként tálalod őket.
Bizonyos fajok kifejezetten hízékonyak, ami azt jelenti, hogy neked kell mérlegelni, milyen arányban kevered össze az egyes tápanyagokat. Az amazonpapagájok vagy a kakadufélék hamar növésnek indulnak az olajos magvaktól, de nem jó irányban, a testük zsírszázaléka nőhet ugyanis jelentős mértékben. A rózsás kakaduk vagy barátpapagájok zsírmájra hajlamosak, ami egy súlyos megbetegedés, tehát nemcsak az ideális testsúly megtartása a tét akkor, amikor a magkeverék összetételének összeállítása a feladat.
A hízékony példányok eleségébe éppen ezért csak kis mennyiségű napraforgót esetleg olajözön magot érdemes keverni a többi alkotó mellé. Ekkor az alapot a búza, a cirok, a hántolatlan rizs, a kukorica, a zab, a hajdina együttesen adják. Ezek a variációk ráadásul méretben is hasonlóak, tehát éppen optimális “mix” remekelhető a segítségükkel.
Csak, hogy ne legyen annyira egyszer egy a képlet akadnak fajok, akik határozottan zsírigényesek. Az arák vagy a jákópapagájok eme illusztris társaság tagjai közé tartoznak. Számukra elengedhetetlen a napraforgó, a kender, a hántolt földimogyoró, a dió, a mandula. De az elosztás nem mindegy. Ha például egyik nap a fent felsorolt magok alkotják a táplálékot, akkor másik nap jöhet a köles, zab, hajdina, mint fő alkotóelemek.
Az aflatoxin egy olyan mérgező anyag, ami az olajos magvakon képződik, nem megfelelő tárolás esetén. Igen ám, de mivel szabad szemmel nem látható, ezért nehéz kiszűrni. Többek között ezért is tanácsos emberi fogyasztásra szánt magokat vásárolnod, amiket meg is tudsz kóstolni mielőtt papagájodnak kínálnál belőlük.
Gabonapelyhek hozzáadásával eredményesen feldobható a napi menü. A lényeg, hogy a pelyhek is hasonló méretűre legyenek vágva, mint a magok, így aztán a piszkálgatás és ezáltal a veszteség minimalizálható. Nyilván tapasztalhatsz ízlésre utaló jeleket is. Például egyes papagájok örömmel megeszik a tökmagot, míg a szárnyasok egy része csőrét elfordítva reagál a kínálásra. Szóval kikerülhetetlen a saját példányod ízlésvilágának kitapasztalása, és a leszűrt tanulságok alkalmazása.
Mag és mag és gabona, nem lesz ez így túlságosan unalmas?
Tény és való, hogy a fentebb említett menütervezet nem a változatosságáról híres. De természetesen vannak olyan extra összetevők, amikkel igazán színessé varázsolhatod papagájod étkeztetését.
Kezdjünk egy rendhagyó ajánlással. Mit hallottál a csipkebogyóról? C vitaminban gazdag, savanykás, de egészséges tea készíthető belőle. És nagyjából vélhetően ennyit. Na, a bónusz információ, hogy a papagájok roppantul csípik, úgyhogy bátran adható.
Kertészkedők számára határozottan jó hír, hogy számtalan gyomnövény eredményesen beépíthető a csemegék sorába. A tyúkhúr, az útifű félék, vagy a gyermekláncfű nyugodtan landolhat a kalitkában.
Természetesen a természetesség első rendű, tehát a növényvédő szerek kikerülése alapvető fontosságú. A gyűjtőhelyek tisztaságáról tehát érdemes meggyőződnöd.
Mi a helyzet a gyümölcsökkel, zöldségekkel?
Kevesen tudják, hogy a gyümölcsök cukortartalma az utóbbi évtizedekben megháromszorozódott. Az emberi fogyasztás igényei ebbe az irányba mozdították el a termesztést. Igen ám, de ezzel az a gond, hogy a vadon élő papagájok túl éretten nagyon ritkán esznek csak gyümölcsöt.
Ez nem azt jelenti, hogy akkor egy falat gyümölcsöt se adhatsz kedvencednek. Viszont arra mindenképpen ildomos ügyelned, hogy a kiszemelt gyümölcs ne legyen túlságosan érett. A legjobb, ha a számodra jóformán éretlennek tűnik.
A zöldségek a legjobb étrend kiegészítők, amikkel nap, mint nap élhetsz. Zöldbab, zöldborsó, brokkoli, répa, retekfélék, paprika, kukorica, édesburgonya….a felsorolást sokáig folytathatnánk. A zöld leveleseket szintén bátran etetőbe tálalhatod. Az endívia, a répa zöldje, a saláta vagy a cikória zöldje egyaránt csipegetésre méltóak.
A sóskára, spenótra és kelkáposztára, azonban kicsit másfajta szabályok vonatkoznak. Az oxálsav tartalmuk miatt korlátlan mennyiségben nem kínálhatóak, mert negatívan befolyásolhatják a kalcium anyagcserét. így a hetente egyszeri, kis mennyiségű adás bőven elegendő.
Egyes zöldségfajtákat jó taktika megfőzni és úgy felszolgálni. A répa béta karotin tartalma például főtt állapotban könnyebben elérhető. Míg a káposztafélékben nyersen található, anyagcserét gátló anyagok szinte egy az egyben “elpárolognak” a főzés során.
De a főzés nem pépesítést jelent! A cél a fogyasztás és az emésztés, hasznosulás megkönnyítése.
Az ebéd maradéka is mehet a kalitkába?
Sokan úgy gondolják, hogy főtt ételekkel is feldobható szárnyasuk ellátása. Na azért ez így, egy az egyben értelmezve semmiképpen sem igaz.
A teljesőrlésű lisztből készített tészta, kenyér, barna rizs, babfélék, kuszkusz, tökéletes kiegészítések. A hozzáadott cukor és hidrogénezett növényi olaj tartalmú élelmiszerek, azonban tiltólistásak!
A csíráztatott magok nagyszerű vitaminforrások, ráadásul otthon is előállíthatóak. Csíráztathatsz (vagy vásárolhatsz) napraforgót, lencsét, borsót.
Ha saját kezűleg vágsz bele a csíráztatásba, akkor fontos a csírázó magvak rendszeres és alapos átmosása a fertőzések elkerülése miatt. És nyilván, akárcsak a gyomnövényeknél a forrás tisztasága is lényeges szempont.
Mikor-mi kerüljön az etetőtálba?
Érdemes a gyorsan lebomló eleségeket az első etetéskor feltálalni. A maradékok kb. két óra elteltével eltávolíthatóak, így kivédhető, hogy nyáron a legyek meglepjék a morzsákat.
Ezek után a második etetésnél jöhet a magokból és gabonapelyhekből álló keverék.
Na, de mi van akkor, ha a papagájod hozzászokott a magkeverékhez és nem hajlandó máshoz nyúlni?
Ismered az örök érvényű mondást: az éhség nagy úr. S bizony ezen törvény alól nem kivételek a szárnyasok sem.
Éjszakára érdemes eltávolítani a magokat a kalitkából. Az újonnan bevezetni kívánt ételek optimális kínálási ideje a reggel, mert az éhség korán támad a legintenzívebben.
A főtt ételeket megmelegítve, de nem forrón, a zöldségek közül a színeseket, a gyümölcsöket pedig felaprítva jó ötlet a válogatós szárnyas etetőtáljába csempészni.
És hogy mi a sikeres táplálás bizonyítéka? A papagáj tollazatának ragyogása, fényessége, viselkedésének pozitív jelei (érdeklődő, aktív, jókedvű) és természetesen az általánosan jó(l látható) egészségügyi állapot.