Amiről te azt gondolod, zene a füleidnek, arról vajon hogyan vélekedik négylábú barátod?

Az, hogy a zene hatást gyakorol a kutyákra alapvető tény. Kutatások ezrei foglalkoztak ezzel a témával. Sőt aktuálisan is számtalan megfigyelés zajlik, mert ez az a kérdéskör, ami egyrészt megunhatatlan, másrészt sokakat érdekel. Pláne, hogy ahhoz semmiféle előképzettségre nincsen szükség, hogy kiderüljön: a kutyák egyes zenefajtákat kifejezetten kedvelnek, míg bizonyos típusoktól jóformán feláll a szőr a hátukon. Alapvetően az nem nagy újdonság, hogy általában a pattogós, ütemes zenék főleg izgatottságot, míg a lágy dallamok nyugodtságot váltanak ki a négylábúakból. Na, de mindez a tudás hova vezet és hogyan kamatoztatható?

A zenehallgatás egy új stresszkezelési forma?

Még csak újnak sem mondható, bár igaz, ami igaz jobbára eddig a kétlábúak éltek a megnyugtató harmóniák nyújtotta előnyökkel. Susan O. Wagner neurológus-állatorvos vizsgálatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy vannak olyan zeneszámok, amik szó szerint megnyugtatják a kutyákat, akik alapjáraton idegességről, szorongásról tettek tanúbizonyságot. Ez a kutatási eredmény sokkal többet mondd annál, mint ahogy az első ránézésre nyilvánvaló. Ugyanis itt nem arról beszél a szakember, hogy a kutyákban többnyire békés érzéseket hoz felszínre a zene, miközben eleve nyugodt állapotban élvezik a melódiákat. Nem. Ami az igazi szenzáció, hogy azok a kutyák reagáltak jól a zenére, akik amúgy tele voltak feszültséggel, le nem vezetett frusztrációval.

Gyakorlati értelemben is óriási jelentőséggel bír ez a felfedezés, mert tulajdonképpen rávilágít arra, hogy a megnyugtatásnak nem feltétlenül a “nyugodj meg” mantra ismételgetése és esetleg a testi kontaktus: simogatás, ölelgetés erőltetése a legjobb módja. Sőt. Vannak olyan kutyák, akik ha idegesek képtelenek elviselni az érintést, s ez alól a saját gazdájuk reakciója sem képez kivételt. A zenehallgatás ezzel szemben nem jár együtt közvetlen érintkezéssel, míg a pozitív hatása immár tudományos szemszögből, orvosilag is bizonyított.

 

Dr. Wagner arra a konkrét megállapításra jutott, hogy a főleg mély hangokat felvonultató zongoraszó a leghatásosabb, ha a nyugalom, béke megteremtése a cél. A vizsgált kutyusok egy része az otthonában élvezhette a muzsikát, míg másik része kennelben. A kutatás arra is rámutatott, hogy az otthoni környezet olyan bónusz pozitívum, ami képes felfokozni a zene amúgy is előnyös hatásait.

Az is kiderült, hogy a mentális állapot javulása nem egy ideiglenes dolog, mondhatni tűzoltás. Tehát nemcsak arról van szó, hogy a zongoraszó hallatán az amúgy totálisan feszült ebek lenyugodnak és kieresztenek. Ez is igaz, de ami még jobb hír, hogy az eredmény tartós, azaz a hangulat egésze hosszútávon változhat, javulhat. Mindössze napi 30-60 percnyi zene elegendő mindehhez.

A zenére adott reakcióban minden kutya egyforma?

Nem. Azért azt mindenképpen érdemes tudatosítani, hogy nincs két egyforma kutyus a világon. Úgyhogy könnyen lehet, hogy a kísérletben szereplő ebek reakciói nem egyeznek meg a többiekével. Magyarul a legjobb taktika a próbálkozás. A négylábúak testbeszéde mindent elárul, ami csak lényeges. Pár percnyi zenehallgatás után egyértelműen jelzik, ha nekik a darab nem tetszik, ha egyáltalán nem lazulnak le a helyzettől, sőt ha idegesíti őket a harmónia. Ilyenkor az erőltetés teljesen felesleges, sőt kontra indikált, mert a nagy megnyugtatásra való törekvés közepette a kutyusok még idegesebbé válhatnak, lévén egy cseppet sem érzik komfortosnak a helyzetet.

Vannak trükkök, amik segítségével a zenéhez, pontosabban egy adott darabhoz konkrétan jó élmények csatolhatóak. Például sokan alkalmazzák azt a módszert, hogy etetés közben egy meghatározott dalt játszanak le. Így a kutyus idővel összeköti a zenét a kellemes érzésekkel. Bár ennek a megoldásnak van minimum egy kockázati tényezője, mégpedig az a bizonyos reflex. Szóval nem mindegy, hogy a derék négylábú nyáladzani kezd a zene hallatára, vagy megnyugszik. Mert ugye a kettő semmilyen szinten sem egyezik.

Buli volt a menhelyen?

Na igen. Az egyik méltán híres kutatás 2002-ben egy menhelyen zajlott, ahol a kutyákat mindenféle zenebonával szórakoztatták. A különböző stílusok eltérő reakciókat generáltak. Például az akkori tapasztalatok azt mutatták, hogy a popot figyelemre sem méltatta a négylábú közönség, míg a heavy metal dühödt csaholást eredményezett. S természetesen terítékre került a komoly zene is, ami a fent már bemutatott, nyugalmat hozta felszínre az ebekben.

A dallam milyensége nem lényegtelen. Az egyszerű nagyszerű elv mentén azok a szimfóniák a legtökéletesebbek, melyek egyszerű dallamvezetésűek és jobbára egyetlen hangszert vonultatnak fel. A túlságosan bonyolult kamara zenekari előadások, ahol a hangszerek, emberi fülnek mindenképpen izgalmas és vonzó módon váltogatják, kiegészítik egymást, a kutyáknak többnyire idegesítő, feszültséget keltő effektus csupán.

Mi tévő legyél, ha járatlan vagy a komolyzene világában?

Pánikra semmi ok. Ha nem igazán ismered ki magadat a szerzők és darabjaik között, akkor semmi vész. Ma már az interneten számos zenei összeállítást találhatsz, melyek direkt kutyáknak szólnak. A specifikus tematika mentén összeszedett harmóniák egyetlen célt szolgálnak: a hallgatóság nyugalmának tartós megteremtését.

Napjainkban olyannyira köztudott ez a téma, és annyira érdekesnek ítélt, hogy akadnak zeneszerzők, akik felvállaltan kizárólag négylábúaknak alkotnak. Hálás közönségnek tartják őket, s azok is. Nem egy vizsgálat élesben úgy zajlott, hogy a zeneszerzők koncertet adtak a kutyusoknak, akiknek megmérték a pulzusukat az esemény elején és végén. Nem meglepő fordulat, hogy kivétel nélkül csökkenő értékeket regisztráltak, egészen egyszerűen azért, mert a zene ellazította őket.

A kutyák nem kertelnek

Az emberek hajlamosak arra, hogy pusztán kedvességből, udvariasságból rábólintsanak olyan dolgokra, helyzetekre, amik amúgy a legkevésbé sem komfortosak a számukra. Ez alól nem egyszer a zenehallgatás sem kivétel. Inkább elviselnek bizonyos hatásokat, mint hogy szólnának magukért. A kutyák ellenben azonnal reagálnak, és nem tűrik az őket idegesítő, zavaró körülményeket. A saját habitusuknak megfelelően akár viszonylag hevesen is a környezetük tudtára adhatják, hogy az, ami a hangfalakból dübörög egy cseppet sem tetszetős. Viszont ha a nyugodtság látványosan teret-helyet kap, akkor minden rendben és maradhat a háttérzene, nincs ok a változtatásra.

A zenehallgatás, pontosabban ebben az esetben hallgattatás nem csodaszer, vagy csodamódszer. Arra nagyon csekély az esély, hogy minden idegességgel, szorongással kapcsolatos problémát megoldjon. De az kétségtelen, és már sokszorosan bebizonyított tény, hogy az ebek által elfogadott, sőt szeretett zenék jótékonyan hatnak rájuk. Elterelik a figyelmüket, megnyugtatják az idegrendszerüket, nem egyszer álomhozókként is szolgálnak. Szóval sokrétűek az elérhető pozitívumok.

Egy próbát mindenképpen megér. Még a végén az is kiderülhet, hogy ami zene a füleidnek, arra kedvenced is lelkes odafordulással reagál.