Betegségkalauz, amire sose legyen szükséged! – II. rész

kutyabetegségek

A leggyakrabban felbukkanó, legtöbb egészségügyi problémát okozó kutyabetegségekről sem írni, sem olvasni nem kellemes feladat. Viszont mégis érdemes némi rálátást szerezni erre a témára. Mert a jelek néha félreérthetetlenek, de nem egyszer kifejezetten nehéz észrevenni, hogy valami nincsen rendben. Egyes kutyusok annyira jól tűrik a fájdalmakat, a diszkomfort érzetet stb., hogy jóformán csak akkor jelzik, hogy baj van, amikor már tényleg nagy a zűr. Míg más négylábúak annyira érzékenyek, hogy a bolhából is képesek elefántot csinálni. Még jó, hogy a gazdik többségükben ismerik kedvenceiket, így képesek dekódolni a testnyelvüket.

Az első részben a szívférgességet, az elhízást, a hányás-hasmenést és a kennel köhögést néztük meg közelebbről. Ám itt még nincsen vége annak a bizonyos képzeletbeli top listának.

A húgyutak védelme a kutyáknál is elsőbbséget élvez!

Az inkontinencia azt gondolhatnánk, hogy kizárólag az idősödő kétlábúakat veszélyezteti, ám a valóságban a négylábúak is megtapasztalhatják milyen érzés, amikor önkéntelenül becsurran-cseppen némi pisi. Gyakran azoknál a szukáknál jelentkezik, akiket ivartalanításnál teljesen ki kellett pakolni. Bár ennek a szituációnak mindenképpen pozitív hozadéka, hogy a méhgyulladás jövőbeni esélye nem áll fenn.

 

De a vesekő, vagy felfázás sem kifejezetten ritka. A gyakori vizelési inger, a minimális pisimennyiség, a fájdalmas ürítés, sőt hányás, láz és levertség is megjelenhetnek. A bakteriális fertőzések pontosan ugyanilyen tüneteket generálhatnak.

Az antibiotikumos kezelés tíz esetből kilencet maradéktalanul megold. Viszont előfordulhat, hogy a gyógyszeres terápia nem elegendő, elkerülhetetlen vagy a tápváltás (számtalan gyártó rendelkezik speciálisan veseproblémákra kifejlesztett eleséggel), vagy a műtét.

Valami bűzlik…

Bűzös a kutya lehelete? Sokan erre a jelenségre legfeljebb legyintenek egyet, mondván és akkor mi van? Biztosan valamit bezabált, felnyalt, meg különben is, a négylábúak nem rágózhatnak a megfelelő szájhigiéniai körülmények megteremtéséért. Na igen, ez igaz, viszont az már korántsem valós, hogy ez a helyzet normális. A paradontális betegségek, illetve a fogínygyulladás egyaránt szagos leheletet eredményeznek. Az arcduzzanat, az étkezési nehézségek a legbeszédesebb tünetek. A fogkő eltávolítása rengeteget javíthat a kellemetlen szituáción, ám a megelőzés még ennél is jobb stratégia. A rendszeres fogmosás, bármennyire is furcsának tűnik jóformán teljesen képes megakadályozni a fogkövesedést, ezáltal a fogszuvasodást is. Utóbbi amúgy húzással orvosolható, a tömés, mint terápia csak a kétlábúak esetében jöhet számításba. A kutyafogkrémes tisztogatáson kívül a rágcsálni valók adása is nagyszerű ötlet. Minél erősebb, masszívabb textúrájú a jutalom, annál jobb: marhabőr csont, disznófül vagy éppen velős csont. A lényeg a rágás, rágás, rágás, és eközben a fogak tisztulása automatikusan megtörténik. A fogíny nagy megerőltetésnél vérezhet, de ettől nem kell megijedni, természetes velejárója a heves rágásnak. Nyilván ha a vérzés evéstől függetlenül, vagy nem nagy igénybevételt kívánó falatozásnál is jelentkezik, akkor az már állatorvosi eset.

Nem véletlenül írtuk, hogy a fogkrém lényeges, hogy kutyáknak való legyen, ugyanis az embereknek szánt paszták jelentékeny részét a négylábúak gyomra egy kicsit sem kultiválja. Kivételek akadnak, de érdemes alaposan körbenézni a választás előtt.

 

Amikor a bőrükön érzik…

A bőrbetegségek megannyi kellemetlenséget, kényelmetlenséget generálhatnak. Viszketés, fájdalmas bőr, kiütések, szőrhullatás, szőrrövidülés stb. A háttérben pedig számtalan kiváltó tényező húzódhat meg.

Először is manapság az ételallergiák a vezető indokok között szerepelnek. Egyre több kutyus érzékeny a búzára, a csirkehúsra vagy éppen a kukoricára. Így aztán a gyártók nem véletlenül rukkolnak elő sorban hipoallergén tápjaikkal, amik a szenzitív négylábúaknak mentsvárként szolgálhatnak. Másrészt a különböző élősködők is jócskán megnehezíthetik a kis kedvencek életét. Fülatkák, szőratkák, rüh, bolha, hogy csak a leggyakoribb hívatlan vendégeket említsük, és akkor még a gombás fertőzésekről vagy a kullancsokról nem is beszéltünk. Pedig a parazitákhoz ők is hozzátartoznak. Ma már több kombinált gyógytermék is elérhető a piacon, ami egyszerre képes távol tartani a bolhákat, kullancsokat, szúnyogokat és atkákat. Ráadásul nemcsak csöpp vagy nyakörv formátumok szerezhetőek be, hanem már szájon át beadható variáció is elérhető. A védekezés mindenek felett elsőbbséget élvez!

Elég csak a kullancsok által terjesztett, potenciálisan halálos babéziára gondolni. Aminek az esélye, megfelelő felszereltséggel minimálisra csökkenthető.

A daganatos megbetegedések a kutyákat sem kímélik

Végül, de sajnos nem utolsó sorban a rák egyre többször tűnik fel a négylábú kedvencek életében. Jóformán csoportosítani, rangsorolni sem lehet, sőt nem is érdemes őket, mert számtalan variációjuk ismert. A tünetek között a kitapintható duzzanatokon kívül hányás, hasmenés, vérzés, bágyadtság, fogyás, gyengeség, levertség, fáradtság stb. szerepelhetnek. Magyarul nagyon sok minden másra is utalhatnak ezek a fizikai jelenségek. A duzzanatok nem egyszer zsírcsomók vagy öregségi szemölcsök, amik alapjáraton nem okoznak fennakadást, és nem jelentenek kockázatot. De ez nem azt jelenti, hogy akkor minden csomóra ildomos legyinteni. Jobb biztosra menni és egyrészt figyelni, hogy változik-e a mérete, másrészt nekifutásból orvoshoz fordulni. Vélhetően a doktor is első körben azt tanácsolja majd, hogy két-háromnaponta érdemes rányúlni, megnézni nőtt-e. Azért nem gyakrabban, mert ha minden áldott nap ki van tapintva a duzzanat, akkor a növekedése, változása észrevehetetlenné válik.

Milyen esetben érdemes állatorvoshoz fordulni?

Sarkalatos kérdés, hogy mikor érkezik el az a pont, amikor nincs vita, nincs kétség, irány az állatkórház. Az teljesen természetes, hogy mindenféle aprósággal senki sem kívánja az őrületbe kergetni a doktort. Az is normális, hogy amíg csak lehet a házi praktikák élveznek elsőbbséget. Viszont számtalan betegségnél az idő kulcsfontosságú faktor. Minél több pereg le belőle, annál komolyabbá, súlyosabbá, sőt visszafordíthatatlanabbá válhat a helyzet.

A tünetek mindig beszédesek, ahogy az állapot alakulása is. Igazán csak a gazdik ismerhetik kedvencei közvetlen jelzéseit, ezért nélkülözhetetlen az éberség, az odafigyelés és ha szükséges, akkor a cselekvés.

Az emberi gyógyszerekkel hasraütés-szerűen próbálkozás konkrétan életveszélyes ötlet! Nem egyszer okozott már halált az ilyen kísérletezés. Mert bár a jószándék vezérelte a gazdát, ám végül tragikus eredménnyel zárult a megvalósítás. Ugyan olykor az állatorvosok írnak fel receptre olyan gyógyszereket, amiket eredetileg embereknek fejlesztettek ki, s kutyáknál is alkalmazhatóak, ám ez nem minden készítményről mondható el.

A mindenféle házi praktika bevetése sem feltétlenül kifizetődő taktika. Természetesen egy bizonyos pontig nem jelent kockázatot a kipróbálás, viszont az időre mindig ildomos odafigyelni, akárcsak a tünetek változására. Például visszautalva az előző cikkünkre, hányás-hasmenésnél a koplaltatás, majd a diétás étek etetése kiváló stratégia. Ellenben, ha 2 nap után sem alakul a helyzet, ha a hányás-hasmenés megmarad, akkor nem ildomos tovább várni, várakozni a “hátha javul”-ásra.