Itt az idő közelebbről is megismerni a 101 kiskutyát híressé tevő dalmatát!
Ki ne ismerné a 101 kiskutyát? Az elbűvölő dalmatákat felvonultató mesénél csak az élőszereplős verzió ért el nagyobb sikereket. Mondjuk rápillantva az összetéveszthetetlen, fekete-fehér foltos bundára, az élénk, kíváncsi és elbájoló szemekre azonnal értelmet nyer, hogy miért ez a fajta tette híressé a meseelgondolást. Na, de mi a fantázia és a valóság szüleménye, már ami a dalmata kutya jellegzetességeit illeti? Erre is keressük a választ alábbi írásunkban.
A dalmata lételeme a mozgás
A közepes testű kutya élénk, mozgékony, rajong a fizikai és szellemi kihívásokért. A családja közelsége és szeretete első helyet foglal el a mindennapjaiban, de szorosan a nyomában ott “lohol” a kifogyhatatlan energiáit lekötő mozgás iránti rajongása. Aktív, sportos, kitartó. Bicikli mellett futni órákon keresztül? Szabadban szárnyalni mindenféle fizikai megkötés nélkül? Számára mindkettő maga az ebparadicsom! Persze az apportírozás, vagy az úszás pont ugyanannyira a kedvére való, mint a túrázás. A lényeg, hogy minél hosszabban és teljes szabadságban élvezhesse és élhesse ki vágyait. Kisebb mutatványok betanulásában abszolút lelkes, hiszen konkrétan igényli a szellemi foglalkoztatást. Vagyis a fajta esetében nem elegendőek a fizikai kihívások.
A dalmata életöröme a kutya minden mozzanatából, pillantásából árulkodik. Elegendő csak ránézni, és azonnal nyilvánvalóvá válik a jókedv, a dinamikusság és persze a szerfeletti energiamennyiség.
Jellemző rá a minden lében kanál lét, mert hogy egyszerűen imád ott lenni. Hogy hol? Leginkább mindenhol. S főként ott, ahol a gazdi is tartózkodik. De más élőlényekkel is harmonikus kapcsolatot ápol. Mindenek felett szeretetről, odafigyelésről álmodik, de érzékenységének hála, ha feszültséget érzékel közvetlen környezetében, akkor inkább visszavonul. Nem konfrontálódik szívesen.
Karakterére jellemző a magabiztosság, ám csak addig, míg szeretet teljes bánásmóddal fordulnak felé. Abban a pillanatban, hogy a dicséretek helyét átveszik a letolások, és a szeretetet felváltja a keménykedés, a szigor stílust vált. A magabiztosság hirtelen átalakul makacssággá, dacossággá, merevséggé. Általában ilyenkor követ l olyasfajta csalafintaságokat, amiket kellően kreatívnak érez. S többnyire eme érzésében a gazdija kevéssé osztozik.
Barátságossága alapvető személyiségjegye. Ám ahhoz, hogy a pozitív tulajdonságai maradéktalanul a felszínre törhessenek elengedhetetlen a következetes, szeretettel teli nevelés. A nyitottságát tovább fokozhatja, ha fizikailag és szellemileg egyaránt lefáradhat, lévén számára ez az élet egyik értelmét jelenti. A családon kívül, természetesen. Ugye, hogy már nem is meglepő, hogy miért épp a dalmatát választották a 101 kiskutya főszereplőjévé?
Békeszeretetét az idegenek sem zavarják meg, akiket ugyan jelez, de nem vált át agresszívbe, vagy félénkbe. A gyermekekkel türelmes, megértő és elfogadó, ám annyira önérzetes, hogy nem igazán kultiválja, ha holmi játékszerként tekintenek rá, amit ide-oda lehet rángatni és húzni-vonni.
Milyen is az a dalmata brand?
A világhírű filmsiker után alig akad bárki, aki ne tudná villámgyorsan felsorolni a fajta megjelenésére vonatkozó jellemzőket. A fehér szőrzeten virító fekete/barna pöttyök különlegessé és utánozhatatlanná varázsolják. Milyen érdekes, hogy ez a nem mindennapi külső holmi génmutáció eredménye. Hivatalosan a pöttyök szimmetrikusan helyezkednek el és 2-3 cm átmérőjűek, egyszínű feketék vagy barnák.
A filmben hitelesen ábrázolt tény, hogy a dalmata hófehéren jön a világra, s csak 10-14 napos korában jelennek meg a pöttyök első jelei. Egy esztendős korára végül a maga pöttyös teljességében ragyoghat.
A fekete pöttyös egyedek szemszíne barna, míg a májbarna foltokhoz borostyánszínű írisz tartozik.
Atletikus, izmos,arányos testalkata igazán látványos, köszönhetően az aljszőrzet teljes hiányának. Elegáns járásáról épp úgy felismerhető, mint a márkajegyévé vált pöttyökről.
Kocsikísérő vagy kabala kutya?
A dalmata eredetéről nincsenek igazán hiteles források. Ami a görög freskók, egyiptomi festmények ábrázolásából kiderül, hogy már évezredekkel ezelőtt léteztek pöttyös kutyák. Ám hogy a dalmata honnan származik a mai napig kétséges. Felmerült az idők során Dalmácia, Olaszország, Törökország is, mint születési hely, de bizonyítékok hiányában ez a dilemma megválaszolatlanul maradt.
A XIX. században előszeretettel alkalmazták kocsikísérő kutyaként, hiszen elegáns megjelenésével azonnal felhívta magára a figyelmet. Ekkor a védekezés is a feladatköre részét képezte, ha úgy hozta a szükség.
Aztán a tűzoltóautók kabalájaként is feltűnt. Riasztásokkor a tűzoltókocsi előtt rohanva adta az emberek és járművek tudtára, hogy úton van a segítség, utat-utat. A motorizálás térnyerésével és az I. II. világháború okozta fennforgással ez a hivatás a felejtés homályába süllyedt. De igazát mutatja, hogy Amerikában a mai napig akadnak olyan tűzoltó szervezetek, akik a dalmatára kabalaként tekintenek.
Dalmata, mint divatkutya?
Nem meglepő módon a 101 kiskutyát övező siker után a dalmata-bumm beindult. Ez a tenyésztésre vonatkoztatva nagyon rossz hírnek tűnt, mert amikor a nagy példányszám a fontos, akkor pont a lényeg (mondjuk a stabil jellem és egészség) válik másodlagossá. De szerencsére hamar lecsengett ez az időszak, így a fajta épsége nem ment rá a népszerűségre.
A jellegzetes betegségekkel így is érdemes számolni. Például a süketség a dalmata egyik tipikus rendellenessége. Az öröklődés folyamata elképesztően bonyolult, így a mai napig nem született megoldás rá. Az biztos, hogy a süketség a fehér szőrzettel függ össze, de minden egyéb részlet eléggé homályos és bizonytalan.
A másik sűrűn jelentkező gond a “dalmatabetegségként” is aposztrofált anyagcsere zavar, ami a húgysav nem megfelelő szállítását eredményezi. Így a kőképződés illetve a húgyúti nehézségek megjelenése a fajta esetében gyakran előfordulhat.
A dalmataszindróma nem megelőzhető, megakadályozható, de optimális táplálással jól szinten tartható, rizikófaktor nélkül. Pontosan ezért általánosságban jó szolgálatot tehetnek a purinszegény eleségek. Az elegendő folyadék biztosítása a fent ismertetett okok miatt kulcsfontosságú! Szakemberek úgy vélik, hogy a délutáni idősáv a legalkalmasabb, már ami a táplálás időpontját illeti.
A dalmatás élet mozgalmasan izgalmas
A fajta mindennapjaiban a mozgás olyan, mint a levegő. Nélkülözhetetlen. De ugyanennyire elengedhetetlen a szellemi elfoglaltság.
Napi 1-2 órányi együtt lét? Távolról sem elég. Minimum 4-5 órányi aktív mozgatás az, ami a sportos, kitartó kutyának ideálisnak mondható. Hosszú, kiadós séták a természetben, közös lovaglás, biciklizés, úszás vagy éppen különböző kutyasportok egyaránt megfelelőek. A lényeg az energiák mozgósítása és a családi összetartozás.
A dalmata igényli a törődést, a szociális kapcsolódást a szeretteivel, a családi kör biztonságát és bizonyosságát, és a közösen eltöltött idő élményét. Számára a futtatás önmagában nem elegendő, mert hiányzik belőle a lényeg. Az együtt örülés esszenciája. Ez a fajta nem az otthon ülős gazdik választottja. Aki teljes munkaidőben dolgozik, és kénytelen kedvencét hosszú időn át egyedül hagyni jobb, ha nem a világhírre szert tett négylábúra voksol. Mert neki a magány és a tétlenség egyet jelent a véggel.
Tény, hogy mind fizikai, mind szellemi szinten rengeteg gondoskodást igényel, de a szőre ápolása nem jelenthet kihívást. Néha bőven elég egy kicsit átfésülni a fényes bundát és ennyi az egész. A szőrzet egy nedves törlővel is könnyedén makulátlanná varázsolható. A vedlési időszak kezelése évente kétszer némi plusz energiát igényel, de extra fésülési rekordkísérletek megtételéről ekkor sincsen szó.
A dalmata amúgy általában az ilyesfajta ténykedést nem tartja túl hasznosnak, pláne érdekesnek. De ha a gazdi eléggé gyakorlott no meg gyors, akkor a kutyus is jól bírja a kihívásokat. Aztán persze kezdődhet a közös sportos móka, ami mindig és mindenkor, évszaktól és kortól függetlenül elsőbbséget élvez.