Labrador kutya vásárlás margójára, avagy kikhez passzol a retriever életérzés?

labrador

A labrador-retriever közkedvelt kutyafajta. Nagyjából az egyik kereskedelmi csatornán látható szappanopera hozta meg a hazai népszerűségét évtizedekkel ezelőtt. Az ország Bercije a maga bájos ábrázatával, okos gesztusaival és persze boci szemeivel milliókat vett le a lábaikról. De a tündéri külső akaratos és foglalkozást igénylő belsőt takar. Szóval nagyon nem mindegy, hogy milyen típusú gazdához kerül a labi gombóc.

Mi alapján válasszak az eladó labrador kölykök közül?

Egy alomnyi könyörgő tekintet és csóváló farok. Akkor most melyikőjük legyen a kiválasztott? Mert azért n8 kölyökkel mégsem állíthatsz haza. Az egyik apróság hófehér, a másik tipikusan zsemle színű, de a csoki árnyalatait is fel-felfedezed egy-egy gombolyagban.

A helyzet az, hogy a kiskutya kiválasztása tényleg nem egyszerű feladat. A jó hír azonban, hogy többnyire a picurok jelölik ki azt, hogy kivel szándékoznak életre szóló barátságot kötni. Úgyhogy a legjobb, ha figyeled őket, játszol velük, és hagyod, hogy történjenek az események. Szinte biztos, hogy néhány perc elteltével lesz olyan bátor kiskutya a testvérek kupacában, aki élénk érdeklődést mutat feléd, magyarul, aki kiválaszt.

Az már nehezebb és megfontolást igénylő kérdés, hogy melyik tenyésztőre voksolj. A hangsúly itt a tenyésztő kifejezésen van, a szaporítók „ténykedését” még egy fél gondolat erejéig sem ildomos támogatni. A híres kennelek komoly, évtizedes gyakorlattal és kézbe fogható, látható referenciákkal rendelkeznek. Azaz a hitelük biztos alapokon nyugszik.

A genetikai háttér minden esetben lényeges. Jövendőbeli kedvenced a szülei örökségével érkezik, nem mindegy tehát, hogy milyen külsőre és belsőre vonatkozó tulajdonságokkal mancsol be az életedbe.

Ha megszületett a döntés és a nagy találkozáson is túl vagy, akkor kezdődhet a móka, a kacagás, és néha a fogcsikorgatás! Mert egy labradorral az élet több mint izgalmas.

A labik habitusa a bohém művész és az őrült zseni között mozog!

A retrieverek mozgékonysága és eszessége kimagasló. Ám ahhoz, hogy ezek az értékek felszínre kerüljenek, foglalkozást, törődést igényelnek. Kifejezetten családi fajta. Nyugodtan kizárhatóak az udvarba, de előbb-utóbb (inkább előbb) úgyis beszoknak vagy beszöknek a lakásba. Ez nem az engedetlenségről, hanem a kontaktus iránti vágyukról szól. Egyszerűen a gazdáik társaságában érzik elemükben magukat.

A rendszeres mozgatás nem elegendő a lefárasztásukhoz. Minél intelligensebb egy kutyafajta, ez annál jellemzőbb tény. Márpedig a labrador kutyák intellektus tekintetében nem szűkölködnek, ahogy a csínytevésekre való hajlamuk sem korlátolt.

Szóval ahhoz, hogy a kiskutyád olyan módon fejlődjön, ami Számodra is viszonylag veszteségmentes, nélkülözhetetlen a folyamatos, mentális foglalkoztatás.

Ha körbenézünk a világban, nem meglepő módon a legtöbb labrador valamilyen életre szóló hivatást tölt be: vakvezető és mentőkutyák kerülnek ki a köreikből. Ez nem véletlen. Éppen az agyi kapacitálhatóságuknak, ugyanakkor érzékenységüknek köszönhetik a kitüntető címeket.

A személyiségük persze sokféle lehet, de azért akadnak összetéveszthetetlen labi-jegyek. A játékosság mindenkor alap. A labdázás, úszás, pancsolás bármikor jöhet. Télen-nyáron egyaránt. Viaszos fedőszőrük és vastag aljszőrzetük lehetővé teszik, hogy még a legnagyobb zimankóban sem fáznak. Mondjuk ez ősi elvárás a fajtától, hiszen egykor a zord északon vízi vadászatra tenyésztették őket. Az örökség nyomait még ma is felfedezni a testi jellemvonásaikban: vidrákra hasonlító farokformájuk és az ujjaik között feszülő hártya képében.

Ha nincs víz, akkor a sár is tökéletes. A labradorok akkor boldogok, ha a földi elemekkel együtt rezeghetnek: túrhatnak, áshatnak, hempergőzhetnek vagy éppen pancsolhatnak.

Ami a játszási stílusukat illeti, nos az több, mint egyedi. Általában pont ezért a fajtatársak jönnek ki egymással a legjobban. Külső szemlélőként azt gondolhatnád, figyelve a mókázásukat, hogy vérre menő csatát vívnak. Rágják, húzogatják egymás fülét, nyakát, fejét, és őrült módon kergetőznek. Ám ez a labi életérzéshez hozzátartozik. Úgyhogy pánikra semmi ok. Viszont némi elővigyázatosság elkel, mert más kutyafajta képviselői nem biztos, hogy értékelik ezt a dömperes mentalitást.

A tanítást lehetetlen eléggé hamar elkezdeni, úgyhogy amint hazakerül a picur jó, ha mini lépésekben, de máris belevágsz az oktatásába. A kutyaiskola kiváló terepet nyújt mindehhez. Az oviban pár hetes korától izgalmas tapasztalatokat szerezhet, aztán jöhet a felső tagozat.

Mi a leglabisabb motivációs módszer?

Mindig és mindenek felett a kaja. Az étel, a memme, a táplálék. Jobb, ha nem kérdezed meg, hogy a labrador kutyáknak mi számít ennivalónak, mert minden. Sőt, a minden is.

Mindenesetre egy karika virsliért bárhonnan behívhatod kedvencedet, aki csillogó szemeivel megpróbálhatja kibűvölni a zsebedből a többi elemózsiát is. Ez a hihetetlen flamós hozzáállás még egy örök labi-szabályt felhoz a felszínre: a labrador kutyák úgy tűnhet nonstop éhesek. Nem azon kedvencek közé tartoznak, akik szépen beosztják a tálkájukba kiöntött kaját. Ők addig esznek, míg tápot látnak. És még azután is. Ebből következik, hogy hízékony fajtáról van szó, ezért annyira lényeges (többek között) egyrészt a rendszeres kimozgatás, másrészt a súlykontroll, azaz az ételadagok pontos kiszámítása.

Kutyaiskola nélkül is megoldható a tréningezés?

Meg, de a kellő tudás, türelem és főleg idő elengedhetetlenek a sikerhez. Egyéni képzésben is részesítheted kedvencedet, de az biztos, hogy a foglalkozás tudatos verziója nem maradhat el. Különben a kedves labrador zsarnokká nőheti ki magát, aki szó szerint a fejedre nő és rád telepszik. Mivel kellően okos, rafinált és cseles, így érdemes kereteket szabni a kreativitásának, különben a határ a csillagos ég.

Melyek a leggyakoribb labi betegségek?

Ugyan nem célszerű a negatív forgatókönyvekkel túlságosan sokat foglalkozni, azért jó, ha tudod, hogy mint minden kutyafajtának, a labradornak is megvannak a maga tipikus betegségei.

A diszplázia, az epilepszia, a fülgyulladás, sűrűn jelentkező problémák.

Megelőzéssel, folyamatos ellenőrzéssel a legtöbb gond előre kiszűrhető, de természetesen akadhatnak kikerülhetetlen tényezők is. Pontosan ezért annyira lényeges, hogy a tenyésztő megismerésére elegendő időt szentelj.

Hogy jönnek ki a labrador kutyák a fajtársaikkal és más állatokkal?

Nyilván ez szocializáció kérdése, is. De egy stabil háttérrel rendelkező labi nem okoz csalódást, ami az alkalmazkodást illeti. Ez alól nem kivételek még a macskák vagy éppen a deguk sem. Minden csak szoktatás kérdése.

A labrador természete nyitottságról, szeretet éhségről, folytonos kíváncsiságról, elevenségről tanúskodik. Ezért a világ dolgai iránti érdeklődés általában erősebb, mint a tartózkodás érzése.

Mik a legnépszerűbb labradoros hobbik?

Itt most nem a rágcsálásra vagy a rohangálásra gondolunk, mert labi szemmel ezek folytonos izgatottságot kiváltó szabadidős tevékenységek.

Az apportírozás, a nyomkövetés, az agility kiválóan elsajátíthatóak és űzhetőek a fajta lógó fülű tagjaival. Az őrzővédőzés már kevésbé az ő terepük. A vadász ösztöneiket inkább a rohangálásban, azaz a fizikai erőnlétük kihasználásával és szaglászással, mentális kapacitásuk kimaxolásával tudják kiélni.

A sétáltatás minden nap elvárás az esetükben, mert az energiaszintjük folyamatosan a csúcson jár. Ugyanakkor szeretetre méltó természetük igényli a törődést, a simogatást és az együtt létet. Mindegy, hogy mit csinál a gazdi, lényegtelen, hogy mennyire hasznos vagy haszontalan, a fő az együtt lét.

A labrador kutyák szívvel-lélekkel, teljes erőbedobással élnek

Ha vidámságra, izgalmakra, kihívásokra és vég nélküli szeretetre vágysz, akkor nem vitás: a labrador, mint kutyafajta Számodra tökéletes választás!