Nagy macik nyomában VII. rész – Az angol masztiff a nyugalom izomszobra

A végtelenül nyugodt természetű angol masztiff nem kapkodásáról, hebrencsségéről, hevességéről híres. Minden helyzetet alaposan végiggondol, és csak ezek után cselekszik. Ereje, masszívsága nem kérdéses, ám valódi karizmáját nem fizikumának, hanem vajszívének köszönheti. Kedves gigászként nem reagál jól a túlságosan erőteljes, domináns, sőt agresszív viselkedésre. Távol áll tőle az erőszak legminimálisabb formája is. Megbízható, szeretetre méltó, igazi ölelni való nagy mackó!

Az angol masztiff ingerküszöbe nehezen léphető át

Zajok, stresszes helyzetek, vagy egyéb ingerek nem igazán érdeklik. Az pedig, hogy elveszítse a türelmét nagyjából elképzelhetetlen. Visszahúzódó, békés, érzékeny természete világhírű. Otthonában, Angliában éppen ezen nem mindennapi tulajdonságainak hála gyengéd óriásnak becézik. Teljesen jogosan. Nem meglepő módon nyugalma és hatalmas szíve kiváló családi és nagyszerű terápiás kutyává varázsolja.

A tibeti masztiff sokkalta inkább hozza az ősök hagyatékát, hiszen az egy tőről származó antik ebek medvékkel arénákban élet-halál küzdelmet vívtak.

 

Úgy tűnhet első olvasatra és nagyon sokszor első látásra is, hogy az angol masztiff visszahúzódó személyisége tulajdonképpen félős természetet takar. Ám ez legfeljebb csak a látszat. Óriási szívébe sokan beleférnek, s őket minden körülmények között óvja, védelmezi. Ha úgy érzi, hogy a szeretteit tényleges veszély fenyegeti, akkor azonnal cselekszik. Ami, azonban lenyűgöző, hogy még az ilyen, kiélezett helyzetekben is megőrzi a fegyelmezettségét. Tehát az önkontrollja nem mindennapi. Ahhoz, hogy konkrét támadásba lendüljön iszonyúan szélsőséges körülmények szükségesek.

Mivel rendkívül higgadt fajta és az idegei gyakorlatilag kötélből vagy inkább acélláncból vannak, ezért közkedvelt őrző-védő kutya. Hazájában a mai napig sokan tanítják be és nevelik fel erre a célra.

Ragaszkodása a gazdájához egészen elképesztő, megható és olykor vicces. Mert hogy bőven okozhat poénos szituációkat az a tény, hogy gigantikus testméretei ellenére imád bújni, dörgölőzni. Amihez azért a gazdinak kell némi erőnlét, hogy végül ne a hátán landoljon.

Emberközpontúságának hála a nevelése nem jelenthet kihívást. Nagyjából bármit megtesz, amit a szerettei kívánnak tőle, de azért jó résen lenni, mert intelligenciája és értelme olykor közbeszól. A teljesen logikátlan dolgoknak azért néha ellen megy, és nem hajtja őket végre. De ez a kedves engedetlenség még bájosabbá teszi a lényét, ugyanis soha nem ölt akkora méreteket, ami már tolakodó, vagy éppen agresszív lenne. Mondhatnánk konoknak is, ám ettől okos kobakja ugyanúgy simogatásra méltó. Sőt. Egyénisége még jobban kiteljesedhet egy-egy ejnye-bejnyébe csomagolt mosolygásra okot adó helyzetben.

A vele való közös élet a nyugalomról, a békéről szól. Megzavarhatatlan lénye jól kijön a gyermekekkel vagy éppen az idős emberekkel is. A többi házi állat sem különösebben hatja meg, és még az extrán izgága lakók sem hozzák ki a sodrából. Nagyon toleráns és empatikus kutya, tehát a békéje nem közönyéből, hanem nem átlagos együtt érző tulajdonságából fakad.

A szeretet-kapocs kialakulásához némi idő szükséges, mert az angol masztiff az idegenekkel többnyire tartózkodó. Érzelmeit csak úgy nem mutatja ki, pláne nem ajándékozza oda bárkinek. Ezért a kezdeti időkben saját gazdijával szemben is tarthatja a pár lépés távolságot, ám ez az űr hamar áthidalható. Türelmes, kitartó és szeretetet üzenő közeledésre megnyílik, és ha a kölcsönös tisztelet kialakul, akkor nincs állat vagy ember, aki ezt a köteléket elszakíthatná.

Az angol masztiff, mint veszélyes kutyafajta?

Európa egyes régióiban ez a fajta is szerepel a veszélyesnek titulált kutyafajták listáján, melyeket csak bizonyos előírások betartásával lehet befogadni, felnevelni.

Hogy lehetséges mindez, ha a fenti jellemzők alapján jóindulatú természete nem ismer határokat?

Nem a személyiségének köszönheti, hogy ezen a listán szerepel, hanem impozáns megjelenésének. A kb. 90 cm-es marmagasságához nettó 100 kg körüli testsúly társul, amiről hamar belátható, hogy nem a zsinóron rángatható kategóriába tartozik. Elég arra gondolni, hogy mi történik akkor, ha a masztiff váratlanul felugrással akarja szerettei tudtára adni érzéseit. Nos a földbe döngölő élmény garantálható.

Nagy feje és széles állkapcsa egyértelműen tiszteletet parancsolnak. Potenciális veszélye tehát erejében rejlik, éppen ezért kedves, ugyanakkor következetes nevelést igényel. A saját erő kezelésének tudománya, ahogy azt fentebb már említettük az angol masztiff sajátja. De ahhoz, hogy erre ráébredjen, hogy ennek a csínját-bínját egyrészt ösztönösen felszínre hozza önmagából, másrészt a fortélyait megtanulja, nélkülözhetetlen a teljes körű szocializáció.

A fajta eddig bejegyzett legnagyobb példánya “parányi” paraméterekkel rendelkezett: 95 cm-es marmagasságához csupán csak közel 160 kg társult. Ezekkel az adatokkal elismert módon a világ legnehezebb kutyájává vált.

A méretes termet ugyan kívánatos a fajta esetében, ám pontosan addig a határig, amíg nem okoz egészségügyi problémákat. Nyilván ez azt jelenti, hogy a magasságnak és a súlynak arányosságot kell mutatnia egymással. A szilárd és harmonikus összkép az, ami elvárható, s ebbe a képbe a túlsúly például nem fér bele. Már csak azért sem, mert súlyos egészségügyi kockázatot jelent.

A nyaka izmos és olyan vastag, mint a feje, ami kockás kinézetével nem mindennapi külsőt kölcsönöz a fajtának. A rövid szőr hozzátapad a testhez, ezzel még inkább kiemelve a kutya izmos idomait.

Na, de mibe kerül az angol masztiff etetése?

Sokakban fel sem merül az a dilemma, hogy vajon tényleg veszélyes-e ez a fajta, de az annál többször bukkan fel kérdésként, hogy mennyi pénzt emészt fel az etetése? Mert egy ekkora testet táplálni nem tűnik annyira költséghatékony ötletnek.

Kétségtelenül nem fogyaszt keveset, ami méreteiből is adódik. De ha valakinek ez a fajta tetszik, akkor ez vélhetően nem jelenthet akadályt.

A szőre ápolása könnyű, egyszerű, egy akár kézre húzható kefekesztyű is elegendő a sikerhez. Ráadásul a masztiff az ilyesfajta simogatást nagyon nagyon szereti. Úgyhogy általában különösebb tanításra sincsen szükség, ha a szépségápolás ezen periódusa válik aktuálissá.

A ráncok rendszeres tisztítása kulcsfontosságú, mert a redőkben könnyedén megbújhatnak paraziták, fertőzéseket generálva.

Az angol masztiffra nem jellemzőek az örökletes, genetikai betegségek. Ám, mint minden nagytestű kutyánál, nála is előfordulhatnak csípőproblémák. Így a lépcsőztetés az esetében semmiképpen sem jó ötlet.

A gyomorcsavarodás is komoly gondokat okozhat. Ezért célszerű a napi ételmennyiséget több részletre elosztani, így nem terhelődik meg túlságosan az emésztőszervrendszer. Az evés utáni pihenőidő betartása és betartatása pedig létkérdés.

Az angol masztiff kertbe teremtetett

Nem lakáskutya. Igényli és szükséges is a számára a mozgás, és a tér. De a kertben tartás nem helyettesíti egy pillanatra sem a sétáltatás, ami minél gyakoribb és hosszabb annál jobb. Viszont jó, ha az angol masztiff fekhelye a házban lelhető fel, mert emberközpontúságának köszönhetően nagyon nehezen viseli az embertől való távolságot. Pontosítva a szerettei hiányával nem boldogul jól. Szeret “láb alatt, testközelben lenni”, figyelemmel kísérni az eseményeket.

A nevelés alapja a szeretet, a nyugalom, és a kedvesség. A hangos parancsolgatások, erőteljes mozdulatok megrémiszthetik, s így a bizalmi légkör hamar darabjaira hullhat, amit újra felépíteni jóformán lehetetlen.

Óriási ereje konzekvens kézben tartást igényel. A kapcsolat legelején érdemes leszögezni a határokat, érzékeltetni a szabályokat, amikhez a kutya tarthatja magát.

Nyugodt lelki világa az alapos, teljes körű szocializáció során alakul ki. Minél korábban találkozik különböző ingerekkel, annál gyorsabban hozzájuk szoktatható, így a későbbi, váratlan reakciók elkerülhetőek.

A tartása roppantul egyszerű. Higgadtsága és szeretettel teli lénye igazi élettárssá varázsolja.