Nem mindegy, hogy miből mennyi landol az ékszerteknős gyomrában!

Sokan estek már áldozatául a túletetés, hizlalás rémének az ékszerteknősök világában. A gazdák persze csak jót akartak. A nem kicsit zabás egyedek pedig nem hallgatva ösztöneikre rávetették magukat a tálcán vagy legalábbis vízfelületen kínált zsákmányra. Aztán ettek és ettek és ettek… A történetek sohasem végződtek boldog befejezéssel. Úgyhogy egy cseppet sem mindegy, hogy pontosan miből áll össze a teknőcöknek méltó étrend, s a mennyiségek is természetesen mérvadóak.

Félre az egyoldalúsággal!

Az egyik legnagyobb baki, ami ezen a téren elkövethető az egysíkú táplálás. Könnyű ebbe belefutni, mert a teknőcök szeretik például a halat és pont. Márpedig ha valamire rákapnak, akkor különösebben nem mutatják, hogy mást is el bírnának képzelni eleségül. A gazdinak kell élelmesebbnek lenni, és bizony a palettából több féle variációt is felkínálni. A halakon túl is van ugyanis élet. Például tápanyagokban gazdagok a csigák, házzal vagy anélkül, a giliszták, a vízibolhák és a szúnyoglárvák. A fehérjékben dús összetevőkön túl a méreteket is érdemes figyelembe venni. Hogy mire gondolunk?

Például arra, hogy egy jól kifejlett teknőcöt jóformán lehetetlen bolhával teleetetni, vagy ha mégis ez a szándék, az bizony nem kevés mennyiségű eledelt, meg persze időt feltételez. Szóval azért jó alapul venni a paramétereket. A pulyka- és vagy marhahús, a kagylók, a rákok is jöhetnek, igaziból a teknősök nagyrészt szeretik őket. De azért az egyéni kvalitások mindenkor felülírhatják a szakértők által megállapított képletet. És ez nem is baj. Úgyhogy ha te személyesen azt tapasztalod, hogy a teknőcöd abszolút nem rajong a pulykáért, és csak nyammog rajta, akkor nyugodtan hagyd ki a tálalásból. Nélküle is bőven akad szervírozni való.

Táptankolásra fel!

 

A kereskedelmi forgalomban kapható teknőstáp jó alternatívának tűnik. Könnyen beszerezhető, egyszerűen adagolható. Pikkpakk és máris készen van az etetés. Ráadásul sokkalta gusztusosabb, mint a mindenféle lárvák fogdosása-. Igen ám, de ez csak a felszín, a látszat. Valójában ezek a termékek legfeljebb, mint táplálék kiegészítők állhatják meg a helyüket a mindennapok táplálásában.

Tehát alkalmatlanok teljesértékű tápanyagként adásra. Innentől fogva persze olykor bevethetőek, de nem alapozható rájuk az etetés. Amennyiben ez a nem kis horderejű információ nem tudatosul, és a teknőcök tápanyag szükségletüket kizárólag tápból próbálják fedezni, akkor idővel kikerülhetetlenül megjelenhetnek a hiánybetegségek, amik a helytelen étkezés következményei.

Na és hol maradnak a növények?

Itt következnek. A fejlődő egyedek számára hangsúlyos a fokozott fehérjebevitel. Valamint a megfelelő mennyiségű kalcium és vitamin pótlás. Ezek konkrét kiegészítő készítményekkel is biztosíthatóak, viszont a felszívódásukhoz nem egyszer napfényre vagy ultraibolya sugárzást kibocsájtó lámpafényre van szükség.

A felnőtt teknőcök aztán belevethetik magukat a növények világába, hiszen nekik már az a tápláló, ha az étkezésük javát növények fedezik. Nagyon szeretik az átokhínárt vagy a pongyolapitypangot, de a mértékkel kimért paraj is joggal kínálkozik a vízbe. A banán vagy a káposztalevél is bepróbálható, kifejezetten sok ékszerteknős veszi bóknak ezeket a növényi ennivalókat.

Na jó, de mennyi az annyi? Mert azért az tudható, hogy a mérték mindenkinek mást jelent.

Jó és egyúttal könnyen nyomon követhető viszonyítási alap, ha mindig annyi eledel kerül a teknőcök elé, amit pár perc leforgása alatt képesek betermelni. Napjában kétszer érdemes kínálással próbálkozni. Ugyan a köztudatban elterjedt az a nézet, hogy heti kétszer bőven elég etetni, de ez téves elgondolás. A vitaminhiányos állapot és az alultápláltság veszélye fokozottan fennáll.

Viszont a heti két böjti nap határozottan jó ötlet. Ekkor olyan egyensúly állítható be az etetésben, ami a teknőcök egészségének javára válik. Kifizetődő taktika ezeket a napokat mindig azonos időben tartani, mert bár meglepőnek tűnhet, mégis igaz, a teknőcök érzékelik a maguk módján az idő múlását és idővel megtanulhatják, hogy mikor jön el a koplalás periódusa. Ha pedig számítanak rá, akkor nem éri őket hideg zuhanyként az ételmegvonás.

Miből látszik a baj?

Elsősorban természetesen a teknőcök fizikai állapotából. A hiánybetegségek tipikusak. A vízzel telt hólyagok felbukkanása a bőrön, illetve a bőr megvastagodása egyformán alultápláltságot mutatnak. A kalcium hiányáról hűen tanúskodhat a felpúposodott páncél, amin a völgyek is gyakori vendégek, vagy éppen a bepuhult részek. A látásproblémák sem ritkák, aminek a jelei újfent összetéveszthetetlenek, hiszen a nehéz vagy ellehetetlenült tájékozódás azonnal szembetűnő.

Ugyanennyire jellegzetes az elhízás, ami szabad szemmel is látható, és ami komoly problémákhoz vezethet. A vitaminhiány pont ugyanannyira könnyen és eredményesen orvosolható, mint az ásványi anyag szükséglet pótlása vagy éppen az ideális etetés.

Némi odafigyeléssel és tudatossággal kiváló rutin alakítható ki, amiből sem az állati, sem a növényi eleségek nem hiányozhatnak.

Mi kell még a sikeres tápláláshoz?

Ugyan ennek a cikknek az a célja, hogy bemutassa az egészséges táplálkozás teknőcökre szabott verzióját, s ez meg is történt, mégsem mehetünk el szó nélkül a körülmények fontossága mellett.

Egyrészt nem mindegy, hogy mekkora mozgástér áll rendelkezésre. Ugyan a páncélosok szeretnek a napon, a lámpa fénye alatt heverni és sütkérezni, de azért számukra sem csak ennyiből áll az élet. Másrészt az élettér milyensége is mérvadó, s nemcsak a terület nagyságának szempontjából. Az érdekes, izgalmas és tágas tér olyan megnyugtató közegként szolgálhat, ahol öröm a teknős élet.

Az életvitel milyensége is megér pár gondolatot. Egy teknőc bár egyedül is elvan, mert kénytelen ellenni, de határozottan jobban érzi magát teknős társaságban. Ugyanakkor nagyon értékeli a gazdi szeretet megnyilvánulásait is. Sokan azt gondolják, hogy a teknőcök képtelenség, hogy kifejezzék az érzéseiket, ám ez téves elképzelés. Még a simogatást is kedvelik és konkrétan megismerik azokat, akikhez ragaszkodnak. Szóval az a bizonyos szeretet kötelék pillanatok alatt kialakulhat.

Az egyéb körülmények is fontosak. Nem mellékesek a fűtési rendszer jellemzői, ahogy a világítás milyensége sem szőnyeg alá söpörhető tény. Aztán az akvárium paraméterei is figyelemre méltóak. A játékok vagy azok hiánya, a sziget nagysága és kiterjedtsége, illetve az akvárium berendezése, valamint az egyéb élőlények, növények jelenléte együttesen sokat nyomnak a latba.

Kétségtelenül létkérdés a megfelelő mennyiségű, minőségű étek adása. Ahogy az életkori sajátosságok figyelése is elengedhetetlen a sikerhez. Viszont nem lehet elégszer kihangsúlyozni, hogy azok a bizonyos részletek, amik első ránézésre még csak fontosnak sem tűnnek, mennyire sokat jelentenek! Ugyanis önmagában az optimális táplálás nem elég a boldogsághoz és a kiteljesedett léthez. Úgyhogy ildomos koncentrálni kicsit azokra az olykor nüansznyinak ható részelemekre, amik végül ha összeállnak ellenállhatatlanul tökéletes kerek egészet alkothatnak!