Nyomott nózik nyomában I. rész – Angol bulldog fajtaismertető

Morci pofi, férfiakat megszégyenítő decibel, már ami a horkolást illeti és nem mindennapi humorérzék. Nagyjából így foglalható össze röviden és tömören, hogy mely tulajdonságainak köszönheti az angol bulldog hallatlan népszerűségét. Persze valószínűleg a gazdik még órákon át sorolnák azokat a pozitívumokat, amik a fajta mellett szólnak. Jelenlegi írásunk akkor szolgálhat újdonságként a számodra, ha még csak látásból, vagy távolból ismered a nem mindennapi kutyafajtát.

A látszat csal, az angol bulldog jelleme sosem

Mi az, ami először eszedbe jut, ha tapasztalat nélkül rápillantasz egy angol bulldogra? Kedvesség? Bájosság? Nos, nem igazán. A legtöbben mérgesnek, kedvtelennek látják az arckifejezését, miközben az alkatát leggyakrabban bumfordinak vagy otrombának minősítik. Nincsen ebben semmi meglepő, tény és való, hogy első, második, sőt harmadik pillantásra sem vitás, hogy a fajta külső jegyei nem tartoznak a legvonzóbbak közé.

Na, de ami a lényeg, hogy a külső nem minden. Sőt valójában a fajta esetén a legkevésbé sem mérvadó, hogy megjelenés alapján milyen tulajdonságok tűnnek reális értékelésnek. Mert hogy a benső egészen más világot takar. Bátorság, vidámság – ezek a jellemrajz legalapvetőbb vonalai. Nagyon érzékeny az emberek rezgéseire, hangulataira. A sértődékenység, a dacosság egyaránt teret hódíthatnak, ha a kis kedvenchez nem olyan hangsúllyal vagy hanghordozással szól a gazdi. A makacsság pont annyira jó, mint amennyire rossz tulajdonság.

 

Ragaszkodó fajta, aki szívesen követi a gazdáját, ugyanakkor az értelmetlennek tűnő feladatokat nem mindig hajlandó végrehajtani. Pontosabban nagyjából sohasem vehető rá arra, amit logikátlannak ítél. Önálló akarattal és véleménnyel rendelkezik, amihez tartja magát. Persze szeretettel és nem kevés elemózsiával meggyőzhető. A következetes és szeretettel teli nevelés jó út a bulldog szív meghódításához. S erre csak egyetlen egyszer van szükség, utána már minden sokkal könnyebbé és gördülékenyebbé válhat.

Jóindulatú, nyugodt, család- és gyerekbarát kutyafajta. Ugyanakkor roppantul lusta. Ez épp a gyermekekkel való játszadozás során előny, ugyanakkor a sétáltatáshoz némi motivációt igényel. Lényeges, azonban nem ráhagyni a mozgásszegény életmódot, mert a szervezetének létfontosságú az aktivitás, még akkor is, ha ez számára látszólag nem egyértelmű. Viszont ha átlendül a lustaságon, akkor szinte leállíthatatlanná és túlbuzgóvá válik. Amint maga mögött hagyja megszokott kis vackát, teljes beleéléssel veti bele magát a sétáltatás javába. Szóval a makacsságát tudni kell a helyén kezelni. Ahogy fentebb is említettük híres a kitartásáról, ám hozzá is kellő mennyiségű kitartás, na meg türelem szükségeltetik.

A tenyésztők általában úgy jellemzik a fajtát, hogy egyszerre testesíti meg a flegmaságot, a mérgességet, és az elszántságot. Lusta, ugyanakkor ha kimozdul a komfortzónájából, akkor elképesztő aktivitásról tesz tanúbizonyságot. Ám az tény, hogy a bármi a legkevésbé sem ideális inspiráció a számára. De ha sikerül valami igazán izgalmasat, érdekeset találnia, akkor két másodperc alatt lerázza magáról a lustaság, és szendergés álarcát. Amit amúgy nagyon hitelesen visel akár a nap 24 órájában.

Minek köszönhetőek ezek a látszólagosan ellentétes személyiségjegyek?

Az angol bulldog története, történelme roppantul tanulságos. És azonnal magyarázatként is szolgál arra, hogy honnan jön ez a változékonyság.

Kezdetben, a fajta megszületésének idejében agresszív harci gépezetként tekintettek rá. Izmos, masszív testfelépítése lehetővé tette a csatákban való, eredményes részvételt. Ezzel szemben napjainkban egy kifejezetten érzékeny, családi kutyáról van szó, aki nem agresszív, hanem határozottan undorodik az erőszak minden megnyilvánulásától.

Anélkül, hogy belemennénk a véres részletekbe érdemes kiemelni a fajta helyzetét a középkori Nagy-Britanniában. Abban a középkorban, amikor a bikahecceléseknek óriási divatját élték. Igen ez nem hangzik jól, és pontosan azt jelenti, amire a szó utal. A fajtában rejlő erő, kurázsi és bátorság hamar a bikás programok kedvelt főszereplőjévé tette. Később nem elégedtek meg a bikák bosszantásával: medvék, majmok, sőt, oroszlánok is előkerültek a ketrecekből. De természetesen a tisztán kutyás viadalok is nem mindennapi kedveltségnek örvendtek. A széles állkapocs segítette a harapást, miközben a rövid orr lehetővé tette a fogás közbeni légzést. Magyarul minden tulajdonságában harcra teremtetett.

A XVIII. században végül betiltották a kegyetlen harcokat, s a fajta váratlanul “értelmét” veszítette. Valószínűleg teljesen eltűnt volna a feledés homályában, ha néhány tenyésztő nem áll ki amellett, hogy az agresszor külső értékes belsőt takar.

Hirtelen a kedvesség, az alkalmazkodókészség, a békeszeretet kerültek előtérbe. A XIX. században a tenyésztők tudatos, okos döntései nyomán Nagy-Britannia kedvelt fajtájává vált. Békeszeretete, ragaszkodása, és nem mindennapi külseje hamar a családok kedvencévé varázsolta.

A túltenyésztés árnya, azonban ezt a fajtát sem kerülte el. A túlságosan rövid orr, kurta lábak, széles vállak és nagy fej együttesen olyan testképet eredményeztek, ami az egyedek egészségét kockáztatta. Nem meglepő módon a nőstények nyolcvan százaléka császármetszéssel hozta világra kölykeit.

Így mára hivatalos célkitűzéssé vált a fajta egészségének mindenkori védelme, megőrzése.

Amire az ápolása során érdemes odafigyelned

A rövid szőrzet fésülése nem jelenthet problémát. Egy erre a célra specializált kesztyű is tökéletesen eleget tehet a feladatnak. Ugyanakkor a szemek és az arc redői napi rendszerességű törődést igényelnek a fertőző betegségek elkerülése miatt.

Az angol bulldog rövid orra a légvételeket nehézkessé teheti, többek között a nyári hőség elviselése ezért sem a fajta erőssége. Kánikulában kulcsfontosságú, hogy elegendő víz álljon a rendelkezésére, és hogy árnyékba tudjon húzódni a perzselő sugarak elől. Ebben az időszakban a sétálás minimalizálása célszerű, vagy az időzítést ideális hőfokhoz igazítani, s mondjuk a hajnali, késő esti órákat előnyben részesíteni. Amúgy a napi kétszeri séta optimális a számára, melyek közül az egyik bátran hosszabbra is nyúlhat.

Az elhízás elkerülésének érdekében a megfelelő mennyiségű mozgás és minőségű táplálás kettősének biztosítása létfontosságú. Ugyan alapesetben nem hízékony fajta, de természetesen inaktív életmód és kiadós etetések mellett a súlygyarapodás kivédhetetlen.

Milyen az angol bulldogos életstílus?

Az együttélés nem mindennapi izgalmakat és poénokat ígér. A fajta egy egyszemélyes háztartásban éppen ugyanolyan jól érzi magát, mint egy nagy családban. Szeretetre méltó és igényli a szeretetet. Ragaszkodó, hűséges, ugyanakkor öntörvényű. Amit értelmetlennek ítél, arra nem hajlandó. Például pont ezen meggyőződése alapján nem kedveli a kutyás sportokat. Hiszen miért ugrabugrálna holmi akadályok körül, ha azokat szépen komótosan, nagy ívben is meg lehet kerülni?

Ez a mentalitás nap, mint nap előtérbe kerülhet, amikor a sétálás a téma. Ha a gazdi is lusta, akárcsak a kutya az bizony nem előnyös párosítás. Az angol bulldognak ugyanis szüksége van a következetességre és a nyaggatásra. Ha a gazdi sport iránti szeretete nem ismer határokat, akkor nagy nehézségek, és nem kevés kitartás árán rábeszélhető a kimozdulásra. Ami aztán ha végül, nagy könyörgések közepette megtörténik teljes az öröm. Mert rádöbben arra, hogy az aktivitás nem is olyan rossz.

Ám, ha azt hiszed, hogy ezt a csatát elegendő egyszer megvívnod, aztán utána már minden menni fog, mint a karikacsapás, akkor el kell keserítsünk. Nem. Az angol bulldog másnap pontosan ugyanolyan megveszekedett lustasággal fogja fogadni a sétáltatás ötletét. S persze kellő kitartással meg türelemmel újra és újra és újra a mozgás útjára terelhető.

Szóval a fajta esetében nem elég szeretni a humort, érteni is kell, és kezelni, természetesen. Mert amúgy roppantul bájos, a szó pozitív értelmében nem egyszer elesett jelenség, aki törődésre, odafordulásra meg persze nyugalomra vágyik. Némi motiválás mellett, természetesen.