Nyúltartás kalauz – II. rész Az etetés és az ürítés körforgása

nyúltartás

Előző írásunkban részletesen foglalkoztunk azzal a kardinális kérdéssel, hogy miért nyúl a nyúl? Na jó nem, szóval kifejtettük, hogy mi a legjobb módja a kis kedvenc megszelídítésének, és elűztünk néhány, a köztudatban gyökeret eresztett, téves elképzelést.

A kulcs a türelem, így is összefoglalhatnánk egyetlen szóval a lényeget. Rengeteg, sőt még annál is több türelem. Viszont megéri a fáradtságot, hiszen a végén egy nagyon kedves, szelíd lakótárssal gazdagodhat az élet. Viszont a nyulak életvitele túl a kezdeti lépéseken jópár lényeges mozzanattal rendelkezik. Jelenlegi cikkünkben ezekre próbálunk rávilágítani.

Mikor, mit és mennyit, avagy az etetés csínja-bínja

A nyulak etetéséről adagok szintjén azért nehéz általános értelemben beszélni, mert az egyes egyedek merőben eltérhetnek egymástól. Elegendő csak arra gondolni, hogy a hízékonyság nem egyformán érinti őket, s még csak nem is megközelítő mértékben. Azaz kedvenced esetén elengedhetetlen a tesztelés, és a folyamatos figyelés. Ha azt látod, hogy nyuszid gyanúsan kerekedni kezd, akkor vegyél vissza kicsit a fordulatból, így megakadályozhatod a zsírpárnák lerakódását.

A széna a nyulak legfőbb tápláléka, ezért ez jó, ha folyamatosan rendelkezésre és rágásra áll. Egy felnőtt nyúl, aki nagyjából 1-2 kg-t nyom a széna és a zöldeleség mellé 3-4 evőkanál száraz tápot kaphat pluszban, naponta. A vemhesség illetve a szoptatási időszak másfajta kalkuláció alá esik. Ekkor az anyaállatnak nemcsak önmagáról kell gondoskodnia, így az adagot bátran megkétszerezheted.

Ha minden igyekezet ellenére mégis meglódult nyuszid alatt a mérleg nyelve, akkor azért még nincsen semmi veszve. Először is ilyenkor a száraz tápot jobb, ha száműzöd vagy minimális mennyiségűre (1-2 evőkanál) csökkented. Másrészt a zöldélelem mértékét bátran növelheted, s a több mozgás beiktatását sem kellene pihentetned.

A fű nagyszerű zöldtakarmány, de csak és kizárólag szárazon! Vizesen súlyos felfújódást okozhat!

Ugyan a zöldélelemből a nyulak képesek folyadékot is nyerni, a tápanyagokon kívül, ám ettől függetlenül a tiszta ivóvíz biztosítása (s annak cseréje) nélkülözhetetlen.

A széna, mint ahogy azt már említettük, a fő étek a tapsi fülesek esetében. Olyannyira, hogy étkezésüknek jó, ha ez teszi ki a kétharmadát. A minősége kulcsfontosságú, a poros, dohos variációk nem játszanak. A szénában számtalan olyan összetevő található, ami nagymértékben támogatja a nyuszik emésztését.

A zöldtakarmány az étel egyharmadát teszi ki, logikusan kiegészítve a fenti adatokat. Egy répával, almával vagy egy marék fűvel teljesen lekenyerezheted kedvencedet.

A zöldek meglódítják az emésztést, szóval olykor hasmenés előfordulhat. Ekkor ideiglenesen érdemes vagy teljesen elhagyni, vagy mérsékelni a zöldeket. Aztán ha helyreállt a rend, akkor újra elkezdhető a visszaszoktatás, de csak apránként.

Nem mindegy, hogy honnan származnak a zöldek. Utak mellől nem jó ötlet összeszedni sem a füvet, sem a gyermekláncfüvet, hiszen a kipufogó gázok miatt káros anyagokban dúskálhatnak. A tiszta forrásból érkező, teljesen száraz zöldek nagyszerű kiegészítők.

A száraz kenyér vagy éppen a szárított kukoricacső kitűnő nassolni valók. Ráadásul a folyamatosan növésben lévő fogakat is kellően koptatják. De az adagolással ildomos csínján bánni. A heti 1-2 alkalom több, mint elegendő, mert ezek a nasik, hasonlóan a jutalomfalatokhoz, mézes rudakhoz, jócskán hizlalóak.

A nyulak határozottan odavannak a faágakért, levelekért, gyökerekért, de a petrezselyem is nagyszerű csemege a számukra.

A száraz táp elenyésző százalékát adja a napi eleségnek, nem meglepő módon, mert a természetben sem önt ki eléjük senki egy tálnyi tápszemet.

A tápot megvásárolhatod készen, vagy külön összetevőkből összeállíthatod a nyuladnak legmegfelelőbb keveréket. Ha utóbbira voksolnál, akkor ki ne hagyd a hozzávalókból az árpát, a búzát, a zabot. Aztán egy kis magkeverékkel felteheted a tápcsinálás i-jére a pontot.

Napestig sorolhatnánk azokat a növényeket, amik mérgezőek a nyulak, és nem egyszer az emberek számára. Így amiben nem vagy biztos, hogy vajon adható-e azt inkább vedd tiltólistára. És még egy jó tanács: a szobanövényeket jó, ha távolra száműzöd nyuladtól, mert nem tudhatod, hogy nem kívánja-e meg az ízletesnek tűnő, de könnyen lehet, hogy mérgező növényedet.

Mi a helyzet az ürítéssel, nyúl WC-vel?

A nyulak teljes egészében szobatisztává nevelhetőek. A fiatal egyedekhez (nem meglepő módon) lényegesen több türelem szükségeltetik. Míg az idősebb példányok hibátlanul használják az általuk kijelölt helyet.

Alapvetően ez a téma kulcsgondolata: a nyuszik önmaguknak választják ki azt a részt a ketrecükben, ahova szívesen ürítenek. A vizeletüket ettől a perctől fogva kizárólag arra a területre csepegtetik. Ne akard te meghatározni, hogy hol legyen a toalett, inkább engedd, hogy kedvenced megtalálja a legideálisabb helyet. Amihez egyébként így bizonyosan ragaszkodni fog majd.

A WC “részt” jó, ha szentnek és sérthetetlennek kezeled. Lényeges, hogy kedvenced ott ne érezzen más szagot a magáén kívül, és az is fontos, hogy te se zaklasd amikor épp trónol.

A székletürítés kicsit cifrább kérdés, de nem sokkal. A nyulak kétféle székletet ürítenek. Az egyik fürtös, zselével összetapasztott gombócokból áll, amit a tapsi fülesek úgy ahogy van elfogyasztanak. Még mielőtt nagyon megbotránkoznál ez nem valamiféle káros szokás, hanem kiváló módszer az emésztés megkönnyítésére. Ugyanis ebben az ürüléktípusban dúskálnak azok az anyagok, amik támogatják az anyagcsere működését. Ha a nyuszid nem eszi meg ezt a típusú székletet, akkor valami nem stimmel az etetésével, aminek következtében túltermelődés tapasztalható.

A másik típus a jól ismert, kőkemény, jóformán szagtalan nyúlbogyó. Ezt alapesetben a WC-n ürítik a nyulak, de a területük megjelölésére is használják, valamint akkor, amikor úgy vélik betolakodót érzékelnek. Utóbbi gyakori jelenség lehet, ha a lakásban szabadon engeded kószálni kedvencedet.

A nyúlbogyók könnyedén összetakaríthatóak, de ha nyuszid renitens módon folyton a ketrecén kívül végzi el a nagy dolgát, akkor érdemes a végtermékeket behelyezni a nyúl WC-jébe. Érteni fogja a célzást.

A kijelölt WC-s részt jó, ha átalakítod úgy, hogy egy műanyag dobozt teszel be, amit megtöltesz szagsemlegesítő, akár illatosított macskaalommal. Így a tisztán tartás egyszerűvé és könnyen kivitelezhetővé válhat.

A nyulak vizelete különösen ivarérési szakaszban roppantul erőteljes szagú. Ha a ketrecen kívül becsúszna egy kis cseppfolyós baleset, akkor érdemes még frissen feltörölni, mert egyrészt büdös, másrészt foltot hagy. A legjobb, ha ecetes-vizes kendővel tünteted el az árulkodó nyomokat, így ugyanis nem hagysz kedvencednek a jövőbeni félrecsurgatásokra szóló kedvcsinálót.

A szerelmi mámorban tobzódó nyulak képtelenek visszafogni a bogyózásukat, tehát ebben az esetben helyszíntől függetlenül megérkezhetnek az összeszedésre váró nyúlbogyók.

A szobatisztaság nagyjából egy hét után kialakul. De a konkrét ürítési hely megtalálása pár naptól kezdve heteket is igénybe vehet. Ez teljes mértékig egyedfüggő. Nagyon támogatni a folyamatot nem tudod, legfeljebb azzal, hogyha nem sürgeted, zaklatod nyuladat, hanem hagyod, hogy az ösztöneire támaszkodva maga alakítsa ki a szokásait.

Előfordulhat, hogy kedvenced több WC sarkot is “fenntart”. Ebben az esetben nincs más megoldás, mint több WC-s doboz bevetése. A WC dobozt ugyan szoknia kell a nyulaknak, viszont ha nem sürgeti őket senki, akkor viszonylag hamar hozzászoknak az “újfajta” körülményekhez.

Az össze-vissza pisilés épp úgy gyanús, mint a nem megevett fürtös ürülék. Betegségre vagy valamiféle rendellenességre utalhatnak, aminek mindenképpen érdemes utánamenni. Nem egyszer az étkezésben végrehajtott változtatások, ha csodákra nem is képesek, de támogathatják a minden tekintetben normális kiválasztás és ürítés ciklusát.