Sok kicsi sokra megy I. rész – A shetlandi juhász hamisíthatatlan mini energiabomba

A shetlandi juhászkutyát sokan törpe skót juhászként vagy sheltie-ként ismerik. Finom vonásai épp úgy ezer közül felismerhetőek, mint dús szőrzete. Az ölelgetni való eb, azonban egy cseppet sem öleb. Mozgásigénye kimagasló, ahogy tanulékonysága sem csekély. Érzékenysége, azonban jól alkalmazkodóvá és empatikussá teszi, így aztán nem véletlenül családok millióinak kedvence szerte a világon.

A sheltie nem ismeri az unalmat

Túláradó, talán ez a legjobb kifejezés a shetlandi juhászkutya temperamentumára. A mozgás a lételeme. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy törékeny jószágról van szó, de vigyázat, mert ez csak a látszat. Stramm, ellenálló és abszolút nem kényes négylábú, aki zuhogó esőben pontosan ugyanannyira lelkesen rohangál fel-alá, mint tűző napsütésben. Számára a csendes pihenő egy cseppet sem vonzó, de a természet annál inkább csábítja. Vagy a sportpálya, esetleg a bicikliút. Mindegy. A lényeg, hogy a szabadon megélhető mozgás öröme. ne ütközhessen akadályokba

De nem érdemes úgy tekinteni rá, mint egy túlpörgött apróságra, mert mozgékonyságán túl együtt érző képessége különösen fejlett. Másodpercek leforgása alatt érzékeli és analizálja a környezetében uralkodó domináns hangulati jegyeket. Ha úgy érzi, hogy valami nem stimmel, akkor rögtön azon mesterkedik, hogy valamiképpen javítson az elszomorító helyzeten. Ez, azonban nem olyasfajta viselkedést eredményez, mint amire például a mopsz képes, aki átmegy gyakorlatilag bohócba. A sheltie sokkalta inkább a szeretet univerzális nyelvén beszél, s törődésével próbálja átbillenteni közegét a nyomasztó momentumokon.

 

A törpe skót juhász hosszúszőrű rokonához hasonlóan nem tolerálja jól a túlságosan heves, hangos, meggondolatlan, agresszív megnyilvánulásokat. Olyannyira nem tud az ilyesfajta kitörésekkel mit kezdeni, hogy a reakciója leggyakrabban a félelem, a tanácstalanság, sőt a rettenet. Ezzel szemben mindenek felett viszonozza és megbecsüli, ha kedvesen, barátságosan és korrekten bánnak vele. A szeretet köntösébe öltöztetett parancsok elsajátításában verhetetlenül gyors és látványosan eredményes. Számára bőven elegendő annyi motiváció a tanulás folyamatában, hogy a gazdival örömteli légkörben együttműködhet.

Mivel hálás jellem, aki igényli a törődést, de viszonozza is azt, sokszorosan, így kezdő kutyásoknak is nagyszerű választás. A keménykezűség az ő esetében nem, hogy nem előnyös taktika, hanem kifejezetten hátrányos. Ellenben a szívvel teli közeledésre mindig és mindenkor nyitottan reagál.

Fejedelmi, fenséges megjelenéséhez elegáns mozdulatok társulnak. Előkelő hatást kelt, ahogy kecsesen üget vagy éppen sétál. Ám ez a törékenynek tekinthető kép csak a felszín, ugyanis a mélyben egy roppantul ellenálló fajta lapul, aki hűen őrzi ősei hagyatékát. A juhászlét hozadéka például a bundájában is megmutatkozik. Az egyenes, hosszú, erőteljes fedőszőrzet alatt pihe-puha aljszőrzet bújik meg. E kettős védvonal tökéletesen alkalmas arra, hogy semlegesítse az időjárási viszontagságokat.

A sheltie tulajdonképpen Lassie miniatűr kiadásban?

Nem rossz az asszociáció. Kétségtelen tény, hogy a shetlandi juhászkutya megjelenésében, sőt személyiségében is hajaz a hosszúszőrű skót juhászra. A legfőbb különbség, azonban a méretekben tapasztalható. A sheltie jóval kisebb, mint a collie, így aztán valóban Lassie kicsinyített másának tűnhet. A legtöbben, ha megpillantják azonnal a legendás kutyusra gondolnak, s ez teljesen érthető.

Ugyanakkor a története egyértelmű bizonyítékként szolgál arra, hogy több is lapul a törpe skót juhászban, mint holmi Lassie utánzat. A skóciai Shetland szigetéről származó négylábú a birkanyáj összetartásában jeleskedett. Fürgesége, gyors észjárása maximálisan alkalmassá tette erre a feladatra.

Érdekes fordulat, hogy a sheltie Európában a mai napig kevéssé ismert, míg Amerikában gyakorlatilag milliók szívét csábította el. Ettől függetlenül azért természetesen akad még “legény” a vidéken. Ami a legfontosabb kritérium mindig és mindenkor a tenyésztővel szemben az a bizonyítékokkal alátámasztható megbízhatóság. A fajtaspecifikusnak tekinthető betegségek (gyógyszer érzékenység, bőr és izomgyulladás, collie szembetegség) elkerülhetőek, a megfelelő egészségügyi felügyelet garantálásával és persze folyamatos ellenőrzéssel.

Mozgás, mozgás, mozgás!

A shetlandi juhászkutya csillogó szőrzetével, élénken ragyogó tekintetével, finom megjelenésével nem mindennapi látványt nyújt. Hát ha még a benne tomboló pezsgő energia is megmutatkozik. Mert hogy tele van lendülettel, lelkesedéssel és várakozással. A fizikai lefárasztás az esetében annyira alap, mint az ivóvíz biztosítása. De ezzel még nincsen vége a gazdis feladatoknak, hiszen a sheltie esze is dolgoztatásra vágyik. Szóval a fizikumot és mentális képességeket egyaránt munkába állító közös programok a legjobbak.

A kutyasportok világa a mancsában van, de mentő vagy terápiás ebként is hűségesen szolgálhat. Emberszeretetének és intelligenciájának hála a taníthatósága élvezetes kihívás, mely gyors, látványos eredményeket tartogat.

Amúgy a közösen eltöltött idő nemcsak azért óriási érték, mert közben a kutya lefárad. A legfontosabb pozitívum a kapocs, a kötelék elmélyülésében keresendő. Hiszen a közvetlen fizikai kontaktus mondjuk kutyás sport vagy túrázás közben teljesen természetes. S ez a fajta érintkezés tovább fokozhatja a gazdi iránti, amúgy sem csekély szeretetet és bizalmat.

A sheltie abban az esetben hajlamos az idegeskedésre, nyugtalanságra, ha nincsen kellőképpen lefárasztva. Juhászvér pumpál az ereiben, tehát magától értetődik, hogy a futás, a rohanás, és a gondolkodás olyan alapvető igénye, mint a légvétel. Ha ezt nem kaphatja meg, akkor a felgyülemlett, de le nem vezetett energiától feszültté, frusztrálttá és türelmetlenné válhat. Ellenben, ha a napi mozgatás rendben van, akkor az otthon nyugalma a shetlandi juhászkutya viselkedésében is megmutatkozik: békésen pihen, vagy éppen nyomon követi a szeretteit, követelőzés vagy felesleges pörgés nélkül.

A szőrköntös ápolása nem ördöngösség

Sokan, amikor megpillantják a törpe skót juhászkutya impozáns bundáját megrettennek. Hiszen valószínűleg ekkora szőrtömeget nem könnyű kezelni. Na jó, inkább vélhetően extra nehéz. Ám ez csupán csak egy fals feltételezés. A sheltie szőre tényleg nem mindennapi, de az ápolása ennek ellenére egyszerű. Hetente vagy kéthetente bőven elegendő kifésülni. Túlságosan sűrűn már csak azért sem érdemes a fésű után nyúlni, mert túl sok aljszőrzetet veszíthet a veszett kefélések alkalmával, így viszont csökkenhet az időjárási kihívásokkal szembeni védekezőképességének mértéke.

Az orr, a fülek és a szemek tisztán tartása fontos feladat. Az esetleges csomósodásokat jobb azonnal kezelésbe venni, így a totális összegubancolódások elkerülhetőek.

Mi kerülhet a sheltie táljába?

Az etetésről általánosságban azért nem érdemes beszélni, mert egyedenként változhatnak a preferenciák. Ami minden kutyánál biztos, hogy a magas fehérjetartalom elengedhetetlen. Ugyanakkor a gabonához, mint összetevőhöz nem ildomos ragaszkodni, mert allergiás reakciókat generálhat. A vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek garantálásával a kutyus egészsége hosszútávon megőrizhető.

A shetlandi juhászkutya pörgésre teremtetett

A sheltie nem a nyugalom szobra. Persze képes nyugton maradni, viszont akkor érzi magát elemében, ha futhat, rohanhat és tanulhat. A gazdival együtt eltöltött időnél nincsen számára értékesebb. Nem szeret egyedül lenni, s nem arról híres, hogy túl jól tolerálná a lustaságot meg az unalmat. Nevelése következetességgel nem okozhat fejfájást, ezért kezdőknek is hűséges társává válhat. Ami, azonban biztos, hogy a jövendőbeli gazdinak fel kell kötnie a nadrágját, ha lépést akar tartani kedvencével. Mert a sheltie fáradhatatlan, kifogyhatatlan energiabomba, aki boldogságát és örömét leli a mozgásban, az aktivitásban, az élénkségben és természetesen hőn szeretett gazdija közelségében.