A tacskó nevelése – tippek és a leggyakoribb hibák

Bár gyakorta olvashatunk elrettentő példákat az állandóan kíváncsi, örökmozgó négylábú kapcsán, valójában a tacskó nevelése alig igényel speciális lépéseket, sokkal fontosabb, hogy az alapvető fogásokat mindig következetesen alkalmazzuk. Megjelenésében ez a fajta azonnal rabul ejti az egyszeri gazdit, ám a rossz híre már sokszor ezt megelőzi.

Makacsnak, rendkívül önfejűnek és szófogadatlannak is tartják, ám ezeket a jellemzőket szinte kivétel nélkül a képzés hiánya okozza. Azért csak szinte, mert a tacskó nevelése is csak akkor lehet sikeres, ha olyan kölyköt választunk, amely kifogástalan vérvonallal rendelkezik. Felejtsük tehát el a szaporítókat és kizárólag elismert tenyésztőtől vásároljunk, ha pedig erre nincs lehetőségünk, akkor keressük fel a helyi fajtamentőket.

Utóbbi már csak azért is dicséretes alternatíva, mert így befogadhatunk egy jobb sorsra érdemes négylábút, szerencsés esetben pedig a felnőtt kutya esetében csupán minimális lépésekből áll a tacskó nevelése, hiszen ezt már megtették előttünk. Járjuk tehát alaposan körbe a témát, mielőtt döntenénk és legyünk nagyon körültekintők. Ne felejtsük el, több mint egy évtizedre választunk társat magunknak!

Hogy lehet sikeres a kutya nevelése?

 

Kezdő gazdiként nem árt mindenre kiterjedően felkészülni a kölyök érkezésére, tudniillik az ezt követő hetek-hónapok még így is rengeteg kihívást tartogatnak majd, hát legalább a hiányzó felszerelés ne nehezítse feleslegesen a dolgunkat.

E tekintetben a tacskó nevelése sem különbözik a többi fajtáétól, így aztán a tálak, a nyakörv, a megfelelő kölyöktáp beszerzése mellett a fekhely kérdéséről se feledkezzünk meg. Nem csak biztonságérzetet ad ugyanis a saját kuckó, hanem a napi rutin kialakításában is fontos szerepet játszik. Ha tehetjük, akkor az első pár napban maradjunk otthon a kölyökkel, ezzel ugyanis rengeteg kellemetlenségtől megkímélhetjük magunkat és a kutya nevelése is ezerszer könnyebb lesz. Tudniillik ha már rögtön az elején lefektetjük a főbb szabályokat és azokat állandó jelleggel be is tartatjuk, a kiskutya villámgyorsan megtanulja, mit szabad és mi tilos.

Két dologra tanácsos ilyenkor kiemelt hangsúlyt fektetni. A területek meghatározására, illetve a rágásra. Előbbi azért fontos a tacskó nevelése során, mert ha mindjárt az első napokban nem mondjuk meg hová mehet és mely részek számítanak tabunak, azt a későbbiekben már nagyon nehéz lesz hathatósan elmagyarázni az állatnak. Ezt a folyamatot amúgy inkább fizikai elkerítéssel oldjuk meg, ne tiltással, ez utóbbit a kölykök még úgysem értik annyira. Ami a rágást illeti, mindig legyen a kutya előtt valami, amin élezheti a fogait. Így eszébe sem jut a bútorokat, vagy épp a lábbelit megcsócsálni. Természetesen étellel a legkönnyebb nagy benyomást keltenünk, ám nagyon gondoljuk át, mikor jár a jutalomfalat és csak megfelelő esetekben alkalmazzuk azt.

Mi kapja a fő hangsúlyt a tacskó nevelése közben?

Mivel egy igen profi kotorék-, illetve kajtatóebről van szó, rengeteg energiával rendelkezik ez a fajta, amit feltétlenül le kell vezetnünk, ellenkező esetben az állat saját maga fogja ezt megoldani, de az biztosan nem lesz az ínyünkre. Szerencsénkre a tacskó nevelése e tekintetben nem lesz túlságosan nehéz, hiszen némi agytornával ez a feladat egyszerűen abszolválható.

Ugyanakkor néha azt tapasztalhatjuk, hogy hiába a rendszeres bel- és kültéri foglalkozások hada, az állat a határait feszegeti otthon. Ugyan a szakértők minden fajta esetében a következetességet tartják a legfontosabbnak, a tacskó nevelése tényleg ezen az egy tényezőn áll, vagy bukik. Ha csak egyszer is azt látja rajtunk négylábú kedvencünk, hogy meginogtunk, akkor azonnal átveszi az irányítást és a lefektetett szabályoknak annyi. Legyünk tehát nagyon konzekvensek és a tacskó nevelése hosszú távon gyerekjátékká válik.

Hogy történjen a tacskó szobatisztaságra nevelése?

Az első hetek ideális esetben a tacskó nevelése jegyében zajlanak és elengedő türelemmel hamar láthatóvá is válik ténykedésünk eredménye. Ha szerencsénk van, akkor a kölyköt már úgy hozzuk el a tenyésztőtől, hogy az teljesen szobatiszta, ám ha 8-9 hetes korban megtörténik a leválasztás, akkor erre vajmi kevés az esély.

Ilyenkor ránk vár a tacskó szobatisztaságra nevelése. Ha valamihez, ehhez tényleg rettentő sok türelemre lesz szükség – feltéve persze, ha gyorsan túl akarunk lenni az oktatáson -. Különösképp akkor nehéz a tacskó nevelése a kinti ürítésre, ha emeletes házban élünk, ugyanis eleinte akár óránként, de a következő hetekben is 2-3 óránként le kell vinnünk az állatot.

Mondanunk sem kell, épp ezért célszerű, ha késő tavasszal hozzuk el az ebet, mert a téli esőben, fagyban ez a feladat igencsak kimerítő és idegtépő lehet. Kitartásunk ugyanakkor hamar meghozza majd az eredményt, így ne adjuk fel idejekorán. Csábítónak tűnhet a benti – leteríthető – pelenka használata, de ezzel csak elodázzuk a dolgot és a tacskó nevelése így csak nehezebbé válik.