Hogyan válasszunk kutyajátékot?

A kutyajáték megvásárlása nem is olyan egyszerű feladat, már ha olyan alternatíva után kutatsz, ami minden tekintetben megfelel négylábú kedvenced elvárásainak, a tieidről nem is beszélve.


A legfélőbb mindig az, hogy a zabolátlan eb hirtelen támadt örömében felfalja a legújabb szerzeményt, ha kell szőröstül-bőröstül. Ha a te kutyád nem ragadozó vagy éppen cincáló alkat, akkor megnyugodhatsz, gyakorlatilag mindegy milyen játék mellett döntesz, a sikered garantálható.


De ha egy kis esélye is van annak, hogy „négylábúd” meglátva az ajándékot vad csóválások közepette a fogait is használatba veszi, akkor valóban ildomos alaposan körbejárnod a témát.

 
 


Azzal kapcsolatban, hogy mi az a kutyafejlesztő játék, ami tökéletes nem tudunk jolly joker válasszal előrukkolni, ugyanis a konkrét igényeket csak te ismerheted.


Szereti kedvenced a sípolós verziókat? (Itt most nem az a kérdés, hogy te szereted-e, arra úgy gondoljuk sejtjük a reakciód.)
A szőrös, tollas, bevonatos plüssök mennyire kelendőek? (Nem a porszívódnak.)


Labdák, rágókák vagy apportírozásra alkalmas kellékek tartják ebedet lázban?
Szereti, ha dobálod a játékokat vagy inkább húzni-vonni akarja folyton a zsákmányát?


Ha ezekre a kérdésekre megszületnek a feleletek, akkor máris közelebb kerültél ahhoz, hogy milyen jellegű kutyajáték a számodra (pontosabban kedvencednek) a tökéletes.
Viszont akadnak olyan univerzális jellegű útmutatások, amiket érdemes megfogadnod.

Az optimális játékok kutyáknak nem veszélyeztetik a négylábú népség egészségét. Nem olyan anyagból készültek, amik a gyomorba, bélrendszerbe kerülve komoly galibát okoznak. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy ezek után az ideális kutyafejlesztő játék felzabálásra kész, de néhány falat belőle nem árthat.


Az állag, a méret, a szín és az alak is lényeg!
Az a kutyajáték nevezhető ideálisnak, melynek a mérete ebed szájához képest megfelelő, vagyis nem túl kicsi (ez ugyanis lenyelés veszélyes lehet) és nem is túl nagy (mert ekkor a harapás meghiúsulhat, márpedig az orrával biztos, hogy nem fogja bökdösni a játékszert).

 


Szín tekintetében érdemes észben tartanod, hogy a kutyák színvakok, vagyis a rikító árnyalatok a leginkább észrevehetőek a fekete-fehér közegben.
Végül az állag és az alak sem mellékes: a túlságosan nyúlós, szakadós variációkat jobb, ha elfelejted, de a fogtörő variánsok se biztos, hogy kifizetődőek.

Az alak milyenségével kapcsolatosan pedig a legjobb, ha kedvenced egyéni véleményére hallgatsz, de ha még nincsen ilyen, akkor vagy hagyományos (labda, csont) vagy barátságos (maci, nyuszi, csirke) verziókban ildomos gondolkodnod.
Szívesen olvasnál hasonló, hasznos cikkeket? Hetente várunk, hasonló témával!